[elektro] aerobit velemeny, tip ?

Imre Kormos imre.kormos at gmail.com
Mon Jan 12 20:20:41 CET 2015


Még a radarok sem látják az óceánok nagyrészét.
Ki
2015.01.12. 19:28 ezt írta ("Xorn" <toth.endre at gmail.com>):

> Hmm... Ahol a gépek repülnek, ott mennyire van mobil lefedettség?
> Egyrészt földrajzilag úgy általában, másrészt konkrétan ebben a
> magasságban?
>
> Amúgy meg műholdas adattovábbítás már most is van, ha nem is ilyen
> részletességgel. Anno az Air France járat is küldött ezt-azt, mielőtt
> beleállt az óceánba.
>
> Erősen spanyolviaszkutatónak érzem a dolgot.
>
> Best regards,
> Andy
>
> 2015-01-12 19:23 GMT+01:00 Hermesz Zoltan <hezoli at gmail.com>:
> > Erről van szó:
> >
> > Szabolcs Füzesi <https://www.facebook.com/fuzesisz?fref=nf>
> > 3 órája <
> https://www.facebook.com/groups/aerobit/permalink/982769578417444/>
> >
> > AeroBit – Nincs több fekete doboz
> >
> > Informatikusként és kisgépes pilótaként elgondolkodtam azon, hogy mekkora
> > problémát okoz szinte minden esetben a repülési adatrögzítők (ismertebb
> > nevükön a „fekete dobozok”) megtalálása. A gépeltűnések és repülőgépeket
> > érintő katasztrófák állandó kísérője az adatrögzítők utáni feszült
> hajsza,
> > ami gyakran versenyfutás az idővel, mivel az akkumulátorok véges
> kapacitása
> > miatt a keresést segítő jelek sugárzása hamar megszűnik. Innentől gyakran
> > csak a vakszerencse segít, de legtöbbször az sem. Legvégül
> kulcsfontosságú
> > adatok vesznek oda, amelyek birtokában pedig a katasztrófa okai, illetve
> az
> > odavezető események láncolata lenne kinyomozható. Ilyenkor marad a
> nehézkes
> > felderítő módszer, és a szakértők hosszadalmas vizsgálatai nyomán, egyéb
> > nyomokból és jelekből kikövetkeztetett magyarázat születik, ha ez
> > egyáltalán lehetséges az adott helyzetben. Pedig a pontos adatok a
> repülés
> > még biztonságosabbá tételéhez nélkülözhetetlenek lennének, hiszen egy-egy
> > jól megismert hiba még a további szerencsétlenségek bekövetkezte előtt, a
> > földön javítható és megelőzhető segítséget adhatna a repülőgépgyártók
> > számára. Ezért úgy gondoltam, hogy a fekete dobozok ideje végleg lejárt.
> A
> > mai globális technológiai fejlettségi szint lehetővé tesz egy sokkal jobb
> > és főleg baleset-biztos megoldást. Az elmélet ugyanarra az ATM
> > (Asynchronous Transfer Mode) technológiára alapul, mint amit a
> > mobiltelefon-hálózat is használ. Több százezres, akár milliós
> kliens-száma
> > is lehet egy-egy ilyen hálózatnak, miközben igen nagy sávszélességen,
> > óriási adatmennyiséget képes mozgatni. Kell is a nagy sávszélesség,
> hiszen
> > a korszerű adatrögzítők a repülőgépek adatbusz-rendszeréhez csatlakozva
> > másodpercenként akár tízes nagyságrendben is mintát vehetnek és
> > rögzíthetnek, ami nagy adatmennyiséget jelent. A megoldás lényege a
> > mobiltelefónia angol nevében felismerhető „cell-phone” elvre épül, ahol
> az
> > egyes „cellák” a tornyokon, háztetőkön telepített adóvevő központok, míg
> a
> > kliensek maguk a hordozható telefonok. Ezekkel akár egy autópályán
> száguldó
> > autóban is lehet telefonálni és netezni, miközben a kapcsolat folyamatos
> > tud maradni, megfelelő bázisállomás (cella) lefedettség esetén. Ugyanezt
> > lehetne nagyban, globálisan is megoldani, ahol a bázisállomások
> műholdak, a
> > kliensek pedig a levegőben repülő repülőgépek serege. Ahogyan egy
> városban
> > élő emberek sokezres tömege a cella-adótornyok hatóköreiben mozog
> miközben
> > jönnek-mennek, hasonló ahhoz, ahogyan a repülőgépek teszik ezt nagyban a
> > műholdak alatti globális légtérben. A repülőgépek esetében még előnyösebb
> > is a helyzet, hiszen magasan fent sokkal akadály mentesebb lehet a
> > kommunikáció a világűr felé, mint a városi betonrengetegben a sok
> > mobiltelefon számára a cellák befogása. Ha ilyen módon minden repülőgép
> > online lenne folyamatosan, és a GPS-hez hasonlóan erre kialakított
> műholdak
> > csoportja biztosítaná a lefedettséget, máris megoldottá válna, hogy egy
> > globális repülésbiztonsági központban minden egyes levegőben lévő
> repülőgép
> > összes adata azonnal és biztonságosan online tárolásra kerüljön. Ettől
> > kezdve bármilyen katasztrófa, vihar, háborús cselekmény, műszaki hiba,
> > pilótahiba okozna bárhol, bármilyen repülőeseményt, arról azonnal lenne
> egy
> > központi adatmásolat, amelyet nem kell katasztrófák helyszínei körül
> > keresni, esetleg töredékekből összerakni, sem a hiányzó adatrészek után
> > nyomozni. A rendszer továbbá képes lehetne a kapott adatokat bizonyos
> > mértékig a már ismert sémák szerint azonnal elemezni is, amely megoldás
> > segítségével már azelőtt felismerhetővé válna egy balesethez vezető
> > eseménysorozat, hogy a tulajdonképpeni balesetnek be kelljen
> következnie. A
> > pilótákat rádión figyelmeztetni lehetne a kialakulófélben lévő
> > vészhelyzetről és máris megelőzhetővé válna egy sor katasztrófa. Hogy
> miért
> > nem a szabadalmi hivatalba megyek egy ilyen ötlettel? Egyszerű a válasz.
> A
> > repülések biztonságossá tétele – mint minden rendszeresen utazó embernek
>> > nekem is nagyon fontos, tehát a valódi cél az, hogy az ötletben rejlő
> > megoldást a nagy tőkével és gyártói kapacitással rendelkező cégek
> > felismerjék és minél hamarabb elkezdjék a kidolgozását, fejlesztését. Ha
> > csak a két legnagyobb gyártó, az Airbus és a Boeing összefogna,
> kettőjüknek
> > egyszerre már lenne rá erőforrása, hogy a Föld tehetősebb országai
> részéről
> > érkező további segítségekkel közösen megvalósítsák az elképzelést. Nekem
> > mérnökként az ötlet és a működési elv (a fentebb közérthetően leírtaktól
> > egy picit részletesebb) kitalálására volt csak „erőforrásom”, a
> > megvalósítás már a nagy cégek és befektetők dolga. Ha pedig valaha
> > megvalósul, nagyon boldog leszek, hogy hozzájárulhattam a repülés
> > biztonságosabbá és korszerűbbé tételéhez. Nevet is próbáltam neki adni,
> > olyasmit, ami még nem használt a világban (ez elég nehéz feladat
> manapság).
> > A repülést jelző „Aero” szó és az informatika alapkifejezése a „Bit”
> > összevonásából: „AeroBit”-nek keresztelném. Ha tetszik, oszd meg, add
> > tovább (az alábbi angol nyelvű verzióval együtt), hátha eljut végül a
> > megfelelő kezekbe!
> >
> >
> > 2015. január 12. 19:15 Xorn írta, <toth.endre at gmail.com>:
> >
> >> Mondjatok valami olyan linket, ami fácse acc nélkül is működik...
> >>
> >> Best regards,
> >> Andy
> >>
> >>
> > --
> > VÉDD ISMERŐSEID E-MAIL CÍMÉT!
> >
> > Amennyiben továbbküldesz egy emailt,
> > előtte töröld ki a levélben szereplő többi címet,
> > hogy ne keringjenek az interneten a spamküldők örömére.
> >
> > Köszönet érte!
> > -----------------------------------------
> >           elektro[-flame|-etc]
>
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]


More information about the Elektro mailing list