[elektro] rakjak be EV relet?

[Nemeth Tibor]

Hali!


2014.06.29. 9:47 keltezéssel, Fekete Róbert írta:
> a dugaljakban összekötött védőföld a nullával életveszélyes és TILOS
> az órától külön elhúzott védővezető ami a nullával az ÓRÁNÁL közösítve
> van az a nullázott védelemnek hívják teljesen tökéletes és SZABVÁNYOS
> ebben az esetben a nulla és a fázis keresztülmegy a EV (FI) relén ami a
> különbséget nézi, ha nem egyezik meg a fázison és a nullán, az az
> elfolyik a védővezető fele akkor leold
>
> szóval ha a földelés a konnektorokban van összekötve, akkor sürgősen
> legyen kihúzva egy külön szál a védővezetőnek
>
> ha az óránál van nullázott védelem, akkor szépen berakható az EV (FI) relé


Pontosan így van, ez a helyes és általánosan elterjed megoldás, amiről a 
szolgáltató dönt, tehát nem saját hatáskör.
Amiért billentyűzetet ragadtam az, hogy már megint többen félreértik a 
FI relé, vagyis áram védő kapcsoló működését.

NEM ARRA VALÓ, HOGY A FESZÜLTSÉG ALATT LÉVŐ, MEGÉRINTETT KÉSZÜLÉKBŐL AZ 
EMBEREN  ÁTFOLYÓ ÁRAM MŰKÖDTESSE.

Az áramvédő kapcsoló a védővezetős érintésvédelmi módszerek 
kiegészítője. Az áram ami hiányzik az egyensúlyból  nem az emberen, 
hanem a védővezetőn folyik el. 30 mA már akár halálos is lehet.
A kioldás sem akkor történik, ha megérinted, hanem amikor a meghibásodás 
megtörténik.

Két alapvető védővezetős mód létezik:Védőföldeléses és nullázásos, 
illetve egyéb módszerek de azoknál maga a hálózat földfüggetlen.

Védőföldeléses: fázis, nulla a készülék működtetéséhez, mindezektől 
független hálózat a készülékek házát védővezetővel összekötő és alaposan 
leföldelt, tehát valóban a talajban elhelyezett jelentős méretű 
elektródhoz kötve. Meghibásodás esetén a készülék érinthető fémházán 
megjelenő feszültség hatására a védővezetőben áram folyik a föld felé. A 
földelési ellenálláson eső feszültség lesz az érintési feszültség. Ha ez 
eléri a megengedett értéket, az áramnak ki kell oldania az üzemi túláram 
védő szervet.
Ehhez 50V és 16A esetén legfeljebb 3.125 Ohm földelési ellenállás 
megengedett. Valójában még ennél is kisebb, mert a biztos kioldáshoz még 
egy-két tényező képbe jön de ezt hagyjuk. Aki már próbált földelést 
csinálni és mérte is, az tudja, hogy ez az érték szinte elérhetetlen.

Nullázott: a belépő pontnál a nullához csatlakozik ugyan az a hálózat 
amit fent leírtam, tehát védővezető a készülékekhez  és a földelő 
elektród. A működés azonban jelentősen más. Meghibásodás esetén a 
zárlati áram visszafolyik a bemeneti ponthoz és a zárlati áram nagyságát 
csupán a vezeték ellenállása korlátozza. Itt tehát a fentebb kiszámolt 
ellenállás a készüléktől a betáp pontig terjedő védővezető szakasz 
ellenállása. Ez, szemben a földelési ellenállás értékével, könnyen 
megvalósítható. Kérdés minek a földelés? Ebben az esetben a földelés a 
farok csóválja a kutyát című eset. Lényegében arra való, hogy a 
környezet potenciálját utána húzza az esetlegesen elmozduló betáp 
nullájának.

Mindkét esetben kiegészítő lehet az áramvédő kapcsoló. Mint láttuk, az 
előző két módszernél, a kioldást az üzemi túláram védő végezte, ehhez 
üzemi korlátot meghaladó zárlati áram kell. Az áramvédő kapcsoló 
ténylegesen a védővezetőn elfolyó áramot érzékeli (mint az egyensúlyból 
hiányzó összetevőt) és már kicsi (30..100mA) hibaáramnál leold. Ez azt 
jelenti, hogy mondjuk 100mA-es FI relé esetén 50V érintési feszültséghez 
500Ohm földelési ellenállás tartozik. (ennél kisebb kell)
Ez könnyen megvalósítható.

Ma a gyakorlatban a nullázás az elterjedt, nullázásnál a kioldáshoz a 
zárlati hurok ellenállását mérik, ennek teljesítése a megszakítótól 
távoli pontokon lehet gond, illetve ha egy lényegesen kisebb terhelésre 
szánt hálózatrészt ennek megfelelően vékonyan huzaloztak, de elfelejtik 
külön, kisebb áramra, biztosítani. Ilyenkor is jó segítség a FI relé.

Bármely módszer kiegészítése az EPH= Egyen Potenciálú Hálózat, amelybe 
minden méretesebb, állandó helyzetű,  vezető tárgyat illik bekötni és 
ezt a hálózatot is összekötni a bemeneti nullával+védővezetővel+földeléssel.

A farok csóválja a kutyát esetet illusztrálni és kissé cáfolni magamat, 
miszerint védővezetős módszer kiegészítése a FI relé leírom hogy:
Tanulságos eset történ nálunk pár éve. Felújítottunk egy fürdőszobát. 
Eredeti állapotban fém zuhanytálca fém vízvezeték csövek és a tálca a 
csővel összehuzalozva vastagon. Felújítás után akril tálca, többrétegű 
cső, amiben ugyan van fém is, de kívül, belül műanyag.
Egyszer csak megrázó élmény lett zuhanyozni.
Oka: van egy csapadékvíz gyűjtő aknám, egy szivattyúval ami a vízbe 
merül. Ez csupa műanyag, kettős szigetelésű, de valahogy mégsem eléggé. 
A szivattyú feszültség alatti részeiből jelentős áram folyt el a talajba 
a vízen keresztül, meleg volt amikor megtaláltam mint hibaforrást. Ez az 
áram kevés volt ahhoz hogy kiverje a biztit, de elég ahhoz, hogy a ház 
körüli talajban, ki tudja milyen mértékű és geometriájú, potenciál teret 
hozzon létre. Mivel az EPH megszakadt, a nedves akril tálcán ebből 
valami visszajött és rázott. Tehát ez valójában fordított eset volt, a 
vízvezeték a bojlernél földelve volt, a rázó feszültség a talajból érkezett.
Egy hibaáram relé azonnal leoldott volna (noha nem védővezetőn folyt el 
az áram, de nem is emberen). Van egy fürdőkádunk is, az fémből van, de a 
vízvezetékkel való összekötése megszűnt a műanyag csövek miatt, így ott 
is jelentkezhet hasonló eset és ez még úgy is előfordulhat, hogy a 
szomszéd vezet egy kis áramot a földbe a fürdőszoba alatt. Nem vagyunk 
jóban, remélem nem olvassa.

Üdv.
               Németh Tibor