[elektro] Meteorfigyeles

[Karoly Kovacs]

Rengeteg olyan dolog, jelenség van, amit az ember nagyon nehezen tud 
józan ésszel felfogni.
Pl. nemrégiben olvastam egy jó scifi könyvben - ha jól emlékszem, Buzz 
Aldrin könyvében - (csak a nívós scifiket kedvelem) arról, hogy milyen 
nehéz a súlytalanság állapotában valamit is csinálni. Adott esetben 
fizikailag fárasztóbb, mint a normál gravitációnál. Szinte hihetetlen, 
de így van. Az ember ugyanis agyilag ősidők óta eleve bedrótozva a tömeg 
fogalmához automatikusan inkább a súlyt, mint a tehetetlenséget 
társítja. És hát a tehetetlen tömeg sok csalafintaságot tud elkövetni...
Földi körülmények közt látványosan ilyennel jobbára csak akkor lehet 
találkozni, amikor igazán nagy tömegekről van szó, pl. nagy hajók.

Károly

jhidvegi wrote:
> Karoly Kovacs wrote:
>
>> Így van.
>> Ráadásul - gondolj csak bele! - az instabil pontok is viszonylag
>> stabilak, s csak minimális hajtóanyag kell, hogy időnként
>> korrigáljanak, s ott maradjon a műhold.
>
> Nekem ez a legnehezebben felfogható dolog.
> Ha úgy nézem, hogy vannak a stabil pontok, úgy lehet modellezni a gravitációs
> pontenciálfelületet a pont szűk környezetében, hogy van egy gömbsüveg úgy
> állítva, mint egy tál. A közepe a legalacsonyabb (energiaszintű), itt stabilan
> áll az objektum, körbe meg kerint, mint egy rulettgolyó, ha meglökik.
>
> Na de az instabilaknál már nem okés a modell, mert ha ugyanezt a gömbsüveget
> megfordítom, az álló pont a gömbsüveg tetején középen van, és onnan sehogyse
> akar keringve legurulni a golyó, ha meglökik.
>
> Szóval bonyolult az élet. :-) Persze világos, hogy az egész egy forgó rendszer,
> szóval úgy is el lehet képzelni, hogy ha meglökik a testet pl az L2-n a nap (és
> föld) felé, akkor az eredeti pályamenti sebessége az alacsonyabb napkörüli
> pályán már sok, tehát előre fog elindulni, azaz merőlegesen is elmozdul a lökés
> irányához képest. Aztán elindul visszafelé, mert magasabb pályára akar állni a
> nagyobb sebessége miatt, de ott meg nem áll meg, túllendül, és a magasabb
> pályához meg kicsi a sebessége, lemarad, ezért lejjebb "zuhan" a nap felé...,
> szóval úgy is fel lehet fogni, hogy kering egy égitest egy körpályán, és
> meglökik befelé, akkor attól még kb ugyanazon a körpályán kering, de az eredeti
> helye körül kis körpályán oszcillál. Álló koordináta rendszerből nézve meg
> ellipszis pályán kering, nem az eredeti körpályán a nap körül.
>
> De ez csak egy kvalitatív módi, és lehet, hogy tök hülyeség. Az tény, hogy nem
> igazán keringhet körpályán a cucc az instabil pontok körül, tehát nem lesz
> önmagába záródó a pálya, hanem valami spirál mentén távolodik.
>
> (Amúgy nem értem, miért hívják a rugó alakú valamiket is spirálnak. Pl a dns az
> nem kettős spirál, hanem kétbekezdésű menet. :-) Én kettős csavarnak hívnám. Az
> angolok hogy hívják? Lehet, hogy csak egy szar fordítás miatt ment át így a
> köznyelvbe? A spirál pl az a lemezrugó, ami az órákban szokott lenni, nemde?)
>
> hjozsi
>
> -----------------------------------------
>            elektro[-flame|-etc]
>