[elektro] NYÁK vezető impedancia

Ábrahám Gábor agabor2 at freemail.hu
Tue Mar 26 23:56:41 CET 2013


Nekem sem volt még soha ezzel gondom, elég volt a hosszakra
vigyázni, igaz, nem használtam DDR3-as memóriát.

Gondoltam, ha már az Altium tud impedancia kontrollált nyákot
tervezni, és vonalvastagság helyett mondhatsz impedanciát, kipróbáltam.
Jó is volt, amíg default 8 rétegű nyákot használtam. (Tényleg szép,
hogy amikor külsőből belső rétegre megy, vonalvastagságot vált.)
Aztán megadtam az Eurocircuits-nál talált adatokat, és rögtön
megköpködte az összes vezetéket, ami így volt megadva.

Az is érdekes, hogy minden gyors jeleket tartalmazó NYÁK-ok tervezésével
foglalkozó papírban azt javasolják, ne számolgass, kérdezd meg a gyártódat,
és van példa, hogy mit fognak válaszolni, és azt hogy kell értelmezni.

Válasz:

"Köszönjük szépen észrevételét a Web oldallal kapcsolatban.
Természetesen a 200 micron a jó érték a 4 mil-t javítjuk 8-ra.

Impedancia controlt nem tudunk mérni, így sajnos táblázatot sem tudok 
küldeni.
Megértését és segítségét köszönöm."

Ha valakit esetleg érdekel:

<http://www.bluechiptechnology.co.uk/~bluedownloads/Single_Board_Computers/HiSpeedDesignTutorialforAltiumDesigner.pdf>


Gábor


----- Eredeti üzenet ----- 
From: Fuzesi Arnold
Sent: Tuesday, March 26, 2013 9:32 PM
To: elektro at tesla.hu
Subject: Re: [elektro] NYÁK vezető impedancia

Egyik a stripline masik a microstrip. Mindkettő használatos, hol hogy jön ki 
a
lepes.
Belső annyiban jobb, hogy stabilabb.
Kulsonel a rakerulo lakk, galvan, kosz, levego stb  szorasa miatt valtozhat 
a
hullamimpedancia. De ahol mi mozgunk tartomany (ertem ez alatt a PC 
alaplapokat
is, vagy barmit ami korulvesz szorakoztato elektronikai cucc), ott szerintem
sokadlagos ez a hatas.

PCIe, XAUI es hasonlok szamtalan helyen mennek a felso retegen, es azoknal 
keves
gyorsabb dolog van a consumer elektronikakban. (3-6Gbit kornyeki soros 
vonalak)

Ami fontos: a jelterjedes a stripline es a microstrip eseteben elegge mas!
Nehol okozhat meglepit.
Pl egy 32 bites busznal ahol nem tudjuk egyforma hosszura csinalni a
vezetekezest, es a leghosszabb, legrovidebb eseten jol kiszamoljuk, hogy
beerkezik mindenki a clock elott stabilan ahogy kell. Aztan kiderul megsem 
er
oda, mert a belso retegen lassabb a jelterjedes, csak nem vettuk figyelembe. 
:)
20% kornyeke remlik, ami adott esetben sok lehet.


A.

On 2013.03.26. 21:03, Info wrote:
>>> Eurocircuits-nél néztem a NYÁK adatokat.
>>> (Mellesleg rossz a táblázat, de ezt már tisztáztam velük.)
>
> Nem értek hozzá, csak amiket eddig láttam ilyen nyákokat a páros rétegeket 
> használták. Tehát nem a legkülső és alatta messzebbit, hanem a belső lapot 
> aminek a két oldalán van prepreg. Így közelebb kerül a testvezeték, lehet 
> vékonyabb. Az sem baj, ha tápvezeték test helyett, csak jól legyen 
> kondizva azon a szakaszon.
>
> Esetleg egy PIII alaplap megtekintése ? :)
> Rajz is van róla a neten.
>
> -----------------------------------------
>            elektro[-flame|-etc]
>

-----------------------------------------
          elektro[-flame|-etc]

-----
A(z)  üzenetben nem található vírus.
Ellenőrizte: AVG - www.avg.com
Verzió: 2013.0.2904 / Vírus adatbázis: 2641/6205 - Kiadás dátuma: 
2013.03.26. 



More information about the Elektro mailing list