[elektro] vezerelheto radiatorszelep

[Xorn]

2013/1/3 Tóth Péter <toth.peter at tilonasec.hu>:

> A kihűlni hagyásnak két esetben van értelme. Az egyik, amikor például
> télen elutazik az ember több napra, a másik, amikor alacsony a fal
> hőkapacitása és gyorsan tudja követni a kihűlést és a felfűtést. Nálam
> az utóbbi eset van, gyorsan kihűl a ház, viszont fél óra alatt vissza is
> fűti.
> Vastag téglafalnál, ha reggel leáll a fűtés estére nem sokkal csökken,
> viszont több óra kell, a visszafűtéshez. Akkor lehet spórolni a
> kihűtéssel, ha gyorsan lecsökken a fal két oldala között a hőkülönbség,
> és sokáig úgy lehet tartani, mert ilyenkor kisebb a hőátbocsátás
> intenzitása. Nálam otthon már most 18 fok van, 3 óra alatt lehűlt 23
> fokról. Mielőtt haza indulok, bekapcsolom a fűtést és meleg lesz, mire
> hazaérek. Tapasztalatom szerint, nálam a nem túl jó könnyűszerkezetes
> falnál, ha 20 fok körül van a kinti és a benti hőmérséklet különbség,
> akkor 1-2 kWh között van a ház hőszivárgása. -20 fokban, amikor 40 fok
> felett van a hőkülönbség, akkor legalább 5 kWh a veszteség.

Az mindenképpen igaz lesz, hogy ha belül alacsonyabb a hőmérséklet,
akkor kifelé is kevesebb megy belőle, mert kisebb a különbség - itt
elsősorban a nyílászárók érintettek, amelyek viszonylag gyorsan
követik a benti hőmérsékletváltozást. A felfűtésnél meg az a kérdés,
hogy a fűtőeszköz milyen hatásfokkal tud dolgozni a magasabb
teljesítményigény esetén. Nekem a kondenzációs cirkóm akkor jó, ha
modulált lánggal 40-pár fokos vizet keringet. Hajnalban a felfűtésnél
viszont felnyomja a teljesítményt és 70 fokos vizet küld a rendszerbe,
ahol a kondenzáció már korántsem megy olyan jól.

Best regards,
Andy