[elektro] Puffer

[umnyo]

Üdvözlet mindenkinek!

Először is Kellemes Ünnepeket Mindenkinek így potn az Ünnepek között.

Mostanában alakul át a fűtési rendszerem, melynek fő új eleme egy 2500 literes puffer tartály lesz. A rendszer lényegét tekintve van egy vegyes tüzelésű kazánom, mely töltene egy puffert, és a fűtési célú meleg vizet innen adagolnám. Van mellette egy 300 literes két hőcserélős HMV tartály is, alsó hőcserélőn napkollektor, felsőn vegyes vagy gázkazán. Illetve van egy gázkazán is – ez persze a ház fele menne csak, meg ha muszáj a HMV-re.

Az egész rendszer zárt üzemben működik jelenleg is, persze megfelelő szerelvényekkel ellátva de most még puffer nélkül

Az egész rendszert egy kis PLC vezérli.

A fűtéskör radiátor és padlófűtés vegyesen, ha a tetőtér beépül, lehet kap más felületfűtést (falfűtés) is. de alapvetően ott is kombinálva lesz a két kör.

A puffer 90 fokos kazán előremenővel lesz feltöltve, amíg eközeli hőfok az alján meg nem jelenik ;-). A radiátor körbe az előremenőn van egy keverőszelep, ami jelenleg 80 fokosra van beállítva, de fog kapni majd rá egy motort, aminek következtében akár a külső hőmérséklettől függően ezt tekergeti a PLC. A felületfűtésben szintén van egy keverőszelep+hőcserélő, ami jellemzően 30-40 C között dolgozik.

A lényeg amiért írnék és segítséget kérnék. A puffert a jövő héten rendelem meg, megfelelő csonkozással, méretben, stb, mert most alakulnak ki 100%ban a tervek és műszaki paraméterek. A magassága 2200mm körül lesz, ekkora fér el.

Viszont elgondolkodtatott, hogyan tudnám pontosan mérni a pufferben lévő melegvíz mennyiséget – főleg az érdekelne, hogy mennyi 80 fok feletti víz lakozik még a tartályban. Ez nem teljesen azonos a hőmennyiséggel (1000liter 80 fokos ás 100 liter „0 fokos” víz vagy 2000 liter 40 fokos víz kérdése)

Amik eddig felmerültek lehetőségek:

1. A puffere mondjuk 10 centinként ráteszek egy hőérzékelőt, aztán ezt valahogy lekezelem. Nem érzem túl elegánsnak, de járható út, így kb. 200-250 liter körüli pontossággal tudok „becsülni”.

2. Hőmennyiségmérés. Azaz mérem a betöltött melegvizet, a kivett melegvizet, és van egy veszteség, ami mondjuk X kwh/nap, ráadásul ez igen erősen hőmérséklet függő…… A bajom ezzel, hogy így hőmennyiséget ugyan esetleg tudnék mérni, viszont azt ebből nehéz meghatározni, hogy az a hőmennyiség „milyen összetételben” áll rendelkezésre. Azaz x liter magasabb és Y liter hidegebb víz. vagy X/2 liter melegvíz és Yx1,5 liter hidegebb víz.

3. A kettő kombinációja.

Eme fenti képet árnyalja, hogy ugyebár a tartályba visszatérő folyadékok hőmérséklete (padlőfűtés és radiátorkörből) is előre nem kiszámítható, max. csak mérhető. Ez viszont jelentősen befolyásolja a tartályban lévő víz hőmérsékletét, illetve annak „hőmérsékleti összetételét”.

A végső cél az lenne, hogy meg tudjam saccolni, mennyi időre elég az a melegvíz a pufferben a ház fűtésére. Ne fűtsem fel feleslegesen pluszban, vagy tudjam, mikor kell eljönnöm korábban a munkahelyről ;-). Persze nyílván ez sokmindentől függ még, de valamilyen szinten lévő közelítést szeretnék elérni. 

Ugyanakkor optimalizálni is szeretném a fűtést, mert pl a 40 fokos víz simán mehet a padlókör felé, de radiátorba nem sokra megyek vele. Ehhez meg kevés pusztán a hőmennyiség

Ugyanakkor meg teljesen túl se szeretném bonyolítani, valami köztes és egyszerű megoldást keresek ;-). Mert itt aztán a végletekig el lehet menni, ha nagyon akarunk.

Nagyon sokminden megfordult már a fejemben ezzel kapcsolatban miként lehetne, de várom magasztos gondolataitokat, biztos vannak jó ötleteitek, akár csak csíra szinten is. Már az is felmerült, hogy ha nem vagyunk otthon, pusztán a padlófűtéssel temperálunk, így néhány dolog leegyszerűsíthető.

Van valakinek valami jó ötlete, hogyan lehetne jól „modellezni” a puffertartályt a fenti szempontok szerint?

Csinálnak ilyesmit a nagyok valamilyen módszerrel?

Minden szösszenetet előre is köszönök!

Attila