[elektro] Mindig megmelegszik a szívem, ha ilyet látok

[SZIGETI Szabolcs]

Hali!

Akkor kicsit megint csövezek :-)

Az első vezérelhető elektroncső a trióda volt, aminek ugye egy rácsa van.
Ennek jellemzője, hogy egyrészt az anódáram jelentősen függ az
anódfeszültségtől, nem csak a rács feszültségtől, másrészt pedig jelentős
anód-rács kapacitása van. Az első jellemző a teljesítmény alkalmazásokban
okoz gondot, a második pedig a nagyfrekvenciásokban.

Ezért kitalálták a kétrácsos (4 elektródás, tetróda) csövet, ahol a
vezérlőrács és az anód között van egy második rács, a segédrács avagy
árnyékolórács. Ezt egy fix, az anódfeszültséghez közeli feszültségre kötik.
Ez a rács két jelentős dolgot okoz. Egyrészt az anódára már nem fog függni
az anódfeszültségtől, mivel ez a rács egy fix potenciált jelent a katódból
kiinduló elektronoknak, és tulajdonképpen a a katód-vezérlőrács-segédrács
egy olyan elektroncsövet alkot, aminek fix az anód feszültsége (azaz a
segédrács fesz.). Ugyanakkor a segédrács fizikai mérete miatt és a katódból
kijövő elektronok nagy sebessége miatt az elektronoknak csak nagyon kis
része köt ki itt, a nagy többségük az anódra kerül, ezért használható
továbbra is a cső. (Anódfesz nélkül maradt csövek segédrácsa vidáman tud
izzani, mivel akkor ő próbálja meg felvenni a katódáramot.).
Ezen túl a segédrács, mivel fix, feszültségen van, ami nagyfrekin
rendszerint hidegített is, egy árnyékolást jelent az anód és a vezérlőrács
között, tehát jelentősen csökken az anód-vezérlőrács kapacitás, így
lényegesen nagyobb frekvencián is alkalmazható lesz. (Zárójelben: a
történelem hajnalán voltak más kétrácsos csövek is, ezek voltak az ún.
tértöltésrácsos csövek, alacsony (akksi, elem, pár 10 volt) anódfeszről
működésre. Itt a második rács volt a vezérlőrács. )

Van viszont egy kellemetlen jelenség, amely miatt jelentkezik a lent leírt
hupli a jelleggörbében. Az anódba csapódó nagysebességű elektronok további
elektronokat löknek ki, ezek a szekunder elektronok. Ezek sebessége jóval
kisebb, ezért a segédrács be tudja őket fogni. Tehát a karakterisztikának
lesz egy olyan szakasza, nagyrészt ott, ahol az anódfesz kisebb a segédrács
fesznél, hogy a katódáram egy része a segédrácson köt ki, és ez az anódfesz
növelésével egyre nagyobb rész lesz egy darabig (az elektronok sebessége
miatt), majd a segédrács fesz fölé emelve szépen megszűnik. Ez általában
kellemetlen, mert ritkán szép ha huplik vannak a jelleggörbében, de akár ki
is használható, mivel ez tulajdonképpen egy negatív ellenállású szakasz,
lehet vele pl. oszcillátort építeni (mint a tunnel diódás oszcillátor pl.).

A szekunder emissziót kétféle módon lehet kiküszöbölni. Egyrészt az
anódlemezek olyan zegzugos kiképzésével, hogy a szekunder elektronok ne
tudjanak a segédrácshoz visszajutni. Ez az lent említett sugártetróda.
Másik lehetőség egy új rács bevezetése, amely a segédrács és az anód közé
kerül és a fékezőrács nevet kapta a keresztségben. Ez a rács rendszerint
katód potenciálra van kötve (sokszor gyárilag a csövön belül). Ez a rács a
szekunder elektronokat lefékezi, amelyek így nem a segédrácshoz mennek,
hanem szépen visszaszállingóznak az anódra.

Ez a három rácsos (öt elektródás) cső a pentóda. Jellegzetessége az szép
lapos, egyenes karakterisztika, ahol az anódáram gyakorlatilag csak a
rácsfeszültségtől függ, tehát egy feszültségvezérelt áramforrásnak fogható
fel.

Vannak még több rácsos csövek is, de ezek már más funkcióra szolgálnak. Pl.
5 vagy 6 rácsos csövek szolgálnak keverésre, ahol gyakorlatilag két
vezérlőrács van. Ezekből vagy külön oszcillátorral vagy önrezgő (pentagrid
converter) módon lehetett keverőket csinálni. Érdekes módon Amerikában
inkább az önrezgő megoldások terjedtek el, Európában viszont a külön
triódával kialakított oszcillátor + hexódával felépített keverő volt a
népszerű. Olyannyira, hogy ez a kombináció szinte minden cső-családban
létezett egy burában. Szinte bármelyik rádiót megnézve a keverő fokozat
valamilyen CH (trióda+ hexóda) (pl. ECH81) csövet tartalmaz.

Szabolcs



2012. december 9. 2:24 Sárközy Győző írta, <sgyozo at datatrans.hu>:

> Létezett 804-es is, kicsit ósdibb volt mint a 807, még közvetlen fűtésű.
> A remek EAG végfokokban voltak 807-esek, van is még kettő a pincében
> leégett trafókkal. 80-100W-ot tudott egy pár, 800V anódfeszről ment,
> akkoriban a 220(se) feszültségre tervezték, így ma már 900V fölé
> kúszott, azt meg nem nagyon bírták a trafók. (a kimenőn a push-pull
> üzemmód miatt kb. dupla feszre kell szigetelni)
> Manapság is az EL84, EL34, 6V6, 6L6 és verziói a divatosak, illetve
> ezeket gyártják is (6550, KT66-77-88 meg pár egyéb) nameg az ECC83, 82.
> Meg audiofileknek pár nyalánkság, mint pl. a 300B triódák, amit anno
> távközlési célokra fejlesztettek, pl. tenger alatti kábelek
> erősítőjének, szóval nem volt annyira egyszerű cserélni, nem ártott, ha
> megbízhatóra csinálták. :)
>
> A sugártetródát ha jól rémlik a KT csövekkel fejlesztették először, ami
> a kinkless tetrode szavakból jön. A triódához képest a tetródának volt
> egy magas feszültségre kapcsolt gyorsító elektródája az anód előtt.
> Bizonyos szakaszban az anódról visszaugráltak az így felgyorsított
> elektronok, és ez okozott egy "görcsöt" a linearitásban (kink=görcs)
> Erre az egyik megoldás a sugártetróda, vagyis, hogy lemezekkel
> irányítják sugarakba az elektronokat az anód felé, a másik pedig egy
> katódra kötött újabb elektróda, a fékezőelektróda beillesztése a
> gyorsító és az anód közé, és így lesz a pentóda.
> Gitárerősítőknél én a KT csövekre esküszöm, meg a jófajta Tungsram
> ECC83-akra. :)
>
> 2012.12.09. 1:26 keltezéssel, joe- írta:
> > 2012-12-07 07:14 keltezéssel, Király, Gyula írta:
> >> Üdv!
> >>> 807-es az, nem?
> >> Igazad van, bő 40 éve volt...:}}
> >> Kösz a pontosítást !
> >>
> >> Gyula
> >>
> >> -----------------------------------------
> >>             elektro[-flame|-etc]
> > Ez a csö (azt hiszem) msgyar fejlesztés volt,
> > de létezett 12,6 V-os (Amerikai) változata is.
> > (Viszonylag) kis árammal müködött, de nagy feszültséget
> > birt. A speciális, osztott tekercselésü kimenötrafoval
> > a sok menet mellett, még a nagyfeszültséggel is meg
> > kellett küzdeni /ha nem terhelték, könnyen átütött/
> >
> > Én, az EL84, EL34, 6L6 csöveket kedveltem.
> >
> > A 6L6 sugár-tetroda volt, 20V-ig le tudott ülni a csö
> > ez, a kivezérléd-hatásfok szempontjábol kedvezö volt.
> > Hajdanán ennek a csönek (a tetroda karakterisztikája
> > miatt) tulajdonitották, az ilyen végfokok kellemes
> > hangját.
> > (Ha még megvan) van egy olyan vascsö példányom, aminek
> > az oldala kilyukadt, átrozsdásodott. :-)
> >
> > Apám, régi-régi idökben mozierösitök helyett, 2x 6L6-os,
> > lemezjátszo-bemenetes rádiot javasolt, mert annak készitéséhez,
> > kisebb volt a kifizetendö ado. :-)
> > joe
> >
> > -----------------------------------------
> >            elektro[-flame|-etc]
>
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]