[elektro] Röntgen

[Varsanyi Peter]

		Sziasztok!


A Philips kistévé kapcsán jópáran épületes baromságokat összehoztak a 
röntgen-sugárzás kapcsán... Azért ezt nem kellene!

Elõször is létezik hidegkatódos, vagy más néven klasszikus röntgencsõ, amit 
1896-1920(-1945) között használtak. Ennek vákuuma magasabb (rosszabb), így 
a nagyfeszültség hatására kialakuló spontán elektronáram képes emisszióra 
bírni a katódot. Viszont mivel itt az elektronáramot csak a röntgen 
keménységével együtt lehet állítani, ezért dolgozták ki az izzókatódos 
röntgencsöveket, ahol mind a röntgennyaláb intenzítása, mind pedig 
keménysége könnyedén állítható.

Másodszor a röntgen nem merõlegesen lép ki, hanem szóródik, bár a fõ nyaláb 
rendszerint az elektronbecsapódás irányába mutat. Ezért használnak röntgen 
csövekben 45 fokban lecsapott anódot, hogy a röntgennyalábot a csõbõl 
kifelé, a csõ tengelyére merõleges irányba térítsék el.

Harmadrészt a kb. 15 kV-tól indul, de ezen lágy röntgensugarak áthatoló 
képessége rendkívül csekély, már egy vékony papírlap is megfogja õket. Az 
ilyen alacsony energiájú sugárzás érzékelésére használt Geiger-Müller 
csövek ablaka épp ezért vékony alufóliával van lezárva, hogy a csõ övegfala 
ne fogja meg a mérni kívánt gyenge sugárzást. Igazából azért itt van 
meghúzva a röntgen határa, mert technikailag ez alatti röntgennyalábot 
nehéz lenne elõállítani.

Negyedrészt a gyenge röntgen is ionizáló sugárzás, és mint ilyen, káros az 
emberi szervezetre. Ezért pl. átvilágításoknál, ahol kemény, 40-120 kV-os 
röntgennyalábot használnak, egy vékony aluminium lappal kiszûrik a lágy 
spektrumot, ami a fotózás során úgysem hasznosulna, de ezzel is csökkentik 
a sugárterhelést.

És ötödrészt igen, azért van a képcsõ vége ólomtartalmú üvegbõl, hogy ezt a 
lágy sugárzásr is lehetõleg megfogja. A TV ugyanis elõre is sugároz, de ott 
védve van; lefelé és hátra viszont általában nincs rajta védettség.

Bye:

Pepe