[elektro] ROSAT

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

> az kizart hogy te ne tudj szamolhato modellt felallitani valamire :)

Csak primitív dolgokra tudok, ez nem annyira primitív.

> szerintem mivel egy gravitacios kut keruleten kering , ezert az
> osszenergianak kell csokkennie - pl ha megall , de a magassag megmarad
> , akkor siman leesik . nyilvan ha nem utkozne a legkornek , akkor egy

Hát persze, de a megállításhoz óriási energiavesztés kell. Nem kicsi ám az a pár 
km/s! Sot, ez a nagyobb, nem a helyzeti energia. Pl egy 1 kilós test 300km-rel 
magasabbra jutásához kb 3MJ energia kell, de a 8km/s sebességhez már 32MJ, tehát 
több, mint a tízszerese. (Persze nagymagasságú pályán már más az arány.)

Mindezek ellenére asszem abban mégis igazad lehet, hogy ahhoz az ellipszis 
pályához, aminek a földközeli pontja jó közel van a földhöz, nem kell ménku nagy 
energiát belefeccolni a pályamódosításba egy geostacionárius muholdnál, de bele 
kell mélyedni jobban a "jogszabályokba". :-) Tök kijön a kepler törvényekbol is, 
de találtam egy feladatsort is, amiben 3 fokozatot vesznek alapul: alap, haladó 
és verseny. Nos, az alapfeladatok között :-) szerepel az, ami ide kell.

http://www.klte-gyakorlo.sulinet.hu/files/fizika/6-GravitacioS.pdf

8-as feladat. :-) Szégyen-gyalázat, de nem tudom (még) megoldani.
(Ugyanakkor csípobol tüzelek a haladó csomó kérdésére.)

Mindezekhez képest meghökkento, hogy mik vannak a gyakorlatban, ahol a muholdak 
mozgásának perturbációit is frankón le tudják kezelni, megadni a 
felhasználóknak, és akkor még nem is gondoltunk arra, hogy pl a voyager 
urszondák milyen pályán tudtak felgyorsulni annyira, hogy kilépjenek a 
naprendszerbol. Nem akármilyen irányításra volt szükségük ahhoz, hogy a 
nagybolygókat úgy kerülgessék meg, hogy azon energiájának a rovására kapjanak 
jelentos sebességeket. Aki ezt akármivel is (program) kiszámította, meg aki ezt 
a programot megírta, hát nem kis koponyák lehettek!

hjozsi