[elektro] Diszkrobbantók

[jhidvegi]

Skandar Graun wrote:
> Nem fogod elhinni, repülőműszaki főiskolán végeztem. :)

Hát elég hihetetlen!
> Nem tud fel-le csuklani.

Akkor hiányoztál az adott tárgyaknál. Én meg a budaörsi reptéren voltam 
különféle okokból sokszor, és szarrá elemeztem a helikoptert pont ebből a 
szempontból, de másokkal is beszélgettem, akik viszont értettek is hozzá. Szóval 
a forgószárnyak nincsenek igénybevéve hajlításra tőben.

> A felhajtóerő a Bernoulli elv alapján jön létre, nem ventillátorelven.

Ez mellékes, ezt nem firtattam. Ez a lapátra a levegő által ható erőket jelenti.

> Amikor függőlegesen felfelé halad, vagy egyhelyben lebeg, minden lapát
> vízszintes.

Szóval hiányoztál a megfelelő óráról. :-) Csak akkor vizszintes és egy síkban 
lévők a lapátok, ha úgy állítják a szögeiket, hogy ne keletkezzen felhajtóerő. 
Te magad is írtál az előző egyik emiledben a kifordított esernyő alakról. Ekkor 
van felhajtóerő, ekkor van függőleges irányú erőkomponens a forgó szárnyakon, 
amik összeadódnak a rotortengelyen, ez emeli meg a gépet, ez tudja lebegve 
tartani is. Lebegés csak ennél a V alaknál lehetséges.

> De a repülőgép szárnya is mennyivel könnyebb, mint a gép teste. Mégis
> elbírja a több tonnás törzset.

A repülőgép szárnya tényleg hajlításra van igénybevéve, és úgy van tőben meg 
mindenütt méretezve. Hogy könnyebb? Az utasgépek üzemanyaga a szárnyukban 
szokott lenni, az meg néha akár 80 vagy 100 tonna is lehet. De nincs jelentősége 
a repülőgép szárnysúlyának, tömegének. A helikopteré nem lehet könnyű elvileg 
sem. Tehát, ha létezne hungarocell könnyűségű ménkű erős anyag, a helikopter 
forgószárnyára nem lenne alkalmas. Annak muszáj, hogy tömege is legyen.

Én tuti nem jutnék át valami repülős tantárgy technikai minimum kérdésein, de az 
a gyanúm, hogy most te sem! :-) Nem baj ez, most nem ebből élsz, szóval 
felejteni szabad.

hjozsi