[elektro] tekercs számolás

[Nemeth Tibor]

Hali!

A méret a lényeg. A méret pedig a frekvenciától függ mégpedig olyan 
módon mint az a bizonyos behatolási mélység amit a skin effektus címén 
ismerünk. Amíg a tekercsed átmérője lényegesen kisebb mint az 
elektrolitra jellemző behatolási mélység, addig az átlátszó, mérhető 
energia átvitel nincs. Ha a tekercsed sokkal nagyobb mint a behatolási 
mélység, akkor kb. úgy tekinthető a dolog, mintha a behatolási 
mélységnek megfelelő vastagságú csődarab lenne benne, az aktuális 
fajlagos ellenállással.
A rossz hír az, hogy amint Józsi írta, vizes oldatnál nem számíthatsz 
kölcsönhatásra, már legalábbis 'normális' méretek és frekvencia esetén.
Sok MHz-en 10-20cm-es tekerccsel van remény.
Olvasd: Beji Szabó Dezső: Indukciós hevítés, Műszaki kiadó 1965.

Másik lehetőség: ferritmagos transzformátoron egy menetes 
folyadéktekercs, meg  amivel méred. Ez lehozza a frekit.


Az eredeti kérdés két tekercsről szólt. Ennek így is kell lennie, mert a 
gerjesztő tekercs réz ellenállása nem a mérés tárgya.
Lehetne olyan elrendezést is létrehozni, amely kiegyenlített valamiféle 
alapállapotban és csak akkor lesz indukált feszültség a másik oldalon, 
ha az egyensúly felborul.
Pl: háromoszloos trafo, középsőn gerjesztő tekercs, a két szélsőn két 
egyforma érzékelő tekercs de szembe kötve. Folyadék csak az egyik 
oldalon, vagy teljesen szimmetrikusan de egyik oldalon referencia 
folyadék. Ez már hőmérséklet kompenzált koncentráció mérésre is lehetőség.

A lényeg, bármennyire is furcsa, ez a dolog ugyanaz mint az indukciós 
hevítés témaköre, legfeljebb a jelszintek, teljesítmények mások, de a 
freki és a méret összehangolása a kulcskérdés.
Ja, a vasmagos,trafós megoldás a könyvben mint csatornás olvasztó 
kemence szerepel.

Üdv.
                   Németh Tibor




2011.05.30. 15:32 keltezéssel, Stonie írta:
> Igen, valamilyen vizes oldatról lehet szó leginkább, de akár sav, akár
> lúg lehet benne. Khrm, valóban eszembe jutottál, de persze bármilyen
> segítség jól jönne.
> A feladat az oldat vezetőképességének a mérése lenne, de elektródák
> nélkül, mivel korrozív is lehet.
>
> L
>
> 2011/5/30 jhidvegi<jhidvegi at gmail.com>:
>> Stonie wrote:
>>
>>> Van két adott geometriájú és menetszámú "légmagos" tekercs, egymás
>>> közelében, a tengelyük egybeesik. Az egyiket x Hz és y A árammal
>>> gerjeszetem.
>>> Ezt az egészet (szigetelten) egy folyadékba merítem.
>>> Hogyan lehetne kiszámolni a második tekercsben indukálódó
>>> feszültséget, ha ismert a folyadék fajlagos vezetőképessége?
>>
>> Ha arra gondolsz, hogy vízben van az egész, akkor nem nagyon kell a víz
>> vezetőképességével foglalkozni. Ha meg higanyban van, hogy egy másik szélsőséget
>> említsek, akkor a gerjesztett tekercs jószerivel menetzárlatosnak fog
>> mutatkozni, a másik pedig semmit nem kap a delejből.
>>
>> Általában nem tudom kiszámolni.
>>
>> (Ha a kérdést egyáltalán hozzám gondoltad intézni.)
>>
>> Ha az lenne a feladat, hogy hajótesten át delejt juttatni be, akkor meg célszerű
>> vasat használni.
>>
>> hjozsi
>>
>> -----------------------------------------
>>           elektro[-flame|-etc]
>>
>
> -----------------------------------------
>            elektro[-flame|-etc]
>