[elektro] IR2111 alapkapcsolás

[Horvath Zsolt]

   Huhh... Hát, köszönöm a részletes leírást... Kár, hogy a felét sem 
értem...
:) Ez persze nem a Te hibád!
   A kapcsolás lényege, hogy készítettem egy mini-ITX alaplaphoz egy
házat + tápegységet. A tápegység bemenő feszültsége 12V, az össz.
fogyasztás 40 - 70 W. Két külön panel állítja elő az 5 és 3,3V-ot,
egy-egy TL494-el, ugyanilyen félhidas kapcsolással, HIP6601 vezérlő
IC-vel. Annak az IC-nek van néhány hátránya: nem szerezhető be és
  a maximális tápfeszültsége 15V. Tipikusan PC alaplapokon használják,
én is onnan bontottam. :) Érdekes módon ezekhez az IC-khez nem kellett
áramkorlátozó ellenállásokat beépíteni a gyári ajánlás szerint. (A FET-ek
Gate-jére.) Ezért is voltam zavarban az IR2111-el.
   Most a külső tápot szeretném kiváltani egy 19V-os laptoptáppal, ebből
kellene 12V-osat készíteni, max. 6-7 A terhelhetőséggel. A terhelés elvileg
az említett 40-70W között ingadozik, nagyjából állandó. Kivéve persze,
ha a PC nem megy.



    Üdv.: Horváth Zsolt




2011.03.01. 20:19 keltezéssel, Nemeth Tibor írta:
> Hali!
>
> 2011.02.28. 15:33 keltezéssel, May Károly írta:
>
>    
>> Felületesen belegondolva, T1-nek nem aktiv diodaként kellene
>> müködnie? TL494-nél nem lesz nyitva amikor nem kellene?
>> MK.
>>      
> Nehéz kérdés. Attól függ....
> Ha az induktivitás elég nagy lesz és a terhelőáram sem csökken nagyon
> le, akkor nem alakul ki a discontinuous állapot vagyis az amikor
> hagyományos esetben a tekercs árama nullára csökken.
> Ebben az esetben ugyanúgy működik mint a diódás megoldás, csak jobb
> hatásfokkal. Aggodalmaim persze vannak. Ha valami okból, mondjuk
> védelem, a TL494 úgy dönt, hogy csökkenteni kell a feszültséget, vagy ki
> akar kapcsolni, levezérli az IR trigger lábát ettől T1 huzamosabb ideig
> bekapcsolva marad és a fojtókon keresztül magára rántja a kimenti szűrő
>    kondenzátoraiban (C8,C9,C10) tárolt energiát. Bírja-e?
> Ugyanakkor szabályozásköri szempontból igen előnyös mert visszahúzni is
> tudja a kimenetet, szemben a diódás megoldással. Nem tudom mi fog
> üzemelni a ketyeréről, de ez például tudja azt, ha dc motort fékezünk
> vele visszatáplál a bemenetre és ha onnan nincs energia elvétel
> felnyomja a pufferkondi feszültségét. Persze ha a teher mindig passzív,
> ettől nem kell tartani.
>
> Nézzük a kis terhelések esetén előálló discontinuous állapotot!
> Hagyományos, diódás esetben három szakaszra bomlik a periódus, tekercs
> árama növekszik, tekercs árama csökken, tekercs árama cirka nulla. Az
> első részbe a tranzisztor a másodikban a dióda vezet a harmadikban egyik
> sem, ekkor oszcilloszkóppal megtekintve a szórt kapacitásokkal alkotott
> rezgőkör zavaros lecsengését láthatjuk. Jelen megoldásban harmadik eset
> nincs, az alsó fet vezet. Ekkor a tekercs árama megfordul és a
> kimenetről visszaszív. Ez nem baj. A teljesítmény amúgy is kicsi
> ilyenkor, és bár így a tekercs ohmos vesztesége megnövekszik, a dolognak
> vannak jótékony hatásai is. A hagyományos megoldásnál, a harmadik
> állapot megjelenése miatt, az egész szabályozási kör hurokerősítése
> megváltozik. A TL494-et amúgy is macerás kompenzálni, ha ezt még
> hurokerősítés változással is fűszerezzük, elnémíthatatlan cicergés lehet
> a következménye. Jelen, aktív diódás megoldásnál ez nem fordulhat elő.
> A másik jótékony hatás lehet a fetek kapcsolási veszteségeinek
> csökkenése. Sajnos ez valószínűleg csak szűk terhelési tartományban
> fordul elő, de ha a berendezés célja nagyjából állandó áramfelvételű
> fogyasztó táplálása, lehet erre tervezni. Arról van szó, hogy amikor a
> felső fet kikapcsol, a tekercsvég feszültsége nulla alá ugrik és
> kinyitja a diódát (ami lehet a fet reverz diódája is). Ez úgy történik,
> hogy a tekercs árama folytonos marad, a parazita kapacitásokat
> feltölti/kisüti és mire az alsó fet bekapcsol, nincs is rajta
> feszültség. Ugyanez játszódik(játszódhat) le fordítva is, ha elérjük,
> hogy a tekercs árama megforduljon amíg az alsó fet vezet. Az alsó fet
> kikapcsol és az áram áttöltve a parazita kapacitásokat átterelődik a
> felső fet reverz diódájára majd a fet bekapcsolásakor annak vezetővé
> vált csatornájába de ekkor a feten már alig lesz feszültség. Ez a ZVT
> (zero voltage transition) technika. A parazita kapacitások
> legjelentősebb része benne van a fetekben és ha bekapcsoláskor jelentős
> feszültség van a feteken, a kondiban tárolt energia bizony hővé lesz
> rajtuk. Mindennek nagyobb feszültségen és közel állandó terhelés mellet
> van jelentősége, jelen áramkör esetén a kicsi feszültség miatt nem
> érdemes vele foglalkozni. A sikeres megvalósításhoz amúgy is szükséges
> lehet a két fet kapcsolása között eltelt időtartam beállítása ami most
> az IR2111 detime-ja, de ez nem beállítható.
>
>
> Üdv.
>                     Németh Tibor
>
>
> -----------------------------------------
>            elektro[-flame|-etc]
>
>
>