[elektro] Visszataplalas

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

> Valahogy ezt a visszatáplálást sehogy sem tudtam eddig igazán
> megérteni.

Miről is van szó konkrétan? Egyenáramú gépekről?

> Mondjuk van egy fordulatszám (motorfesz) alapjelem. Ezt felhasználom
> két célra. Beállítok egy tápot ez alapján, ha nincs más, akkor ez
> alapján
> jár a motor, mondjuk egy diódán át. A másik út, a generátor kimenete
> egy másik diódán át szintén a motorra, gerjesző körének szabályzója az
> alapjel (hálózat) fölé próbálja emelni a generátor kimeneti feszét.
>
> Nyilván ez kizárólagosan sosem sikerülhet, különben a hálózatból nem
> venne fel feszt, de úgy képzelem, hogy mindkét dióda nyitási görbéjén
> valahol állandósul, ott ahol pont csak veszteségnyi áram jön a
> hálózatból.

Ezt meg lehet csinálni, bár ezt a diódásdit nem igazán fogtam fel.

Tehát, ha van egy motor, ami megy a hálózatról (ami kemény, nem tudod 
megváltoztatni), és van egy generátorod, azt hajtja a motor, és az visszatáplál 
a hálózatra, akkor ugye automatice előáll az, hogy csak a veszteség fog a 
hálózatból jönni. A motor nem tudja, hogy a generátor oda táplál, a generátor 
nem tudja, hogy milyen fogyasztók vannak a hálózaton, hogy pl ez a motor is, ami 
őt hajtja, vagy még 500 villanykörte. Ha a villanyóra (vagy teljesítménymérő) 
után nincs semmi más, csak a motor meg a generátor, akkor csakis a veszteséget 
fogják mérni.

> Ha netán eddig jó, akkor már csak azt nem látom hol lehet ebbe a
> rendszerbe beiktatni egy terhelés alapjelet, vagyis mi fogja
> meghatározni, hogy a motor tengelyét mekkora nyomaték terheli?

Több lehetőség van. Maradjunk egyenáramú hálózatnál.

Legyen két egyenáramú gép közös tengellyel. Egyik armatúrája meg van táplálva 
valami dc-dc átalakítóról, a másik meg egy diódán át megy az egyenáramú 
hálózatra.

Ha nyomod fel a motor feszét, mindkettő egyre gyorsabban forog, nyomaték még 
nincs, a hálózatot a veszteségi teljesítmények terhelik.

Ha eléri a hálózati feszt a generátor armatúrafesze, megjelenik abban is az 
áram, elkezdi terhelni a motort, és elkezd betáplálni a hálózatba. Ha tovább 
növeled a motor armatúrafeszét, akkor nő az árama, a nyomaték is, a fordulatszám 
is kicsit, de csak kicsit, mert minden merev, mint állat, és csak annyira tud 
nőni a fordulatszám, amennyire a generátorköri egyenáramú ellenállás engedi. 
(Uk=Uhálózat=Uindukált-I*R). A motornál meg fordítva, az Uk=Ui+I*R. Ha egyformák 
lennének egyforma gerjesztéssel, akkor fesznövelő dc-dc-t kéne a motor elé 
rakni. :-)

Ha a gerjesztéssel matatsz, akkor pl legyen a generátoré fix, a motorét 
változtatod. Mindkettő armatúrája rajta van a hálózaton, miután persze van 
gerjesztés is. Elsőre legyen egyforma a két gerjesztés a két egyforma gépen.
Mindkettő forog, nincs nyomaték, kicsi az áram.
Ekkor elkezded az egyiknek a gerjesztését csökkenteni, ettől neki lecsökken az 
indukált fesze, tehát elkezd gyorsabban forogni akarni, de nem tud, tehát 
motorként kezd viselkedni. A másikat gyorsabb forgásra akarja késztetni, amitől 
az elkezd visszatáplálni.
A veszteség persze megnő, mert a két armatúra ellenállásán esni fog a fesz az 
áramtól.

És még millió lehetőség van.

Az elv AC gépeknél se más, csak vannak egyéb finomságok. Pl egy 
szinkrongenerátor esetén a gerjesztés változtatásával nem a fordulatszám 
változik, hanem a generátor által termelt vagy fogyasztott meddőáram, ha fix 
hálózatra dolgozik. A teljesíménye meg kizárólag attól fog függeni, hogy mi megy 
be a tengelyen. (persze a veszteségek is abból lesznek fedezve.)

Pl ha van egy 2 pólusú aszinkron motorod, amit frekiváltóval hajtasz, és az meg 
egy 4 pólusú szinkrongépet hajt, az táplál vissza, akkor a motor fél 
fordulatszámmal fog forogni, és a frekiváltó frekije kicsivel a hálózati freki 
fele felett lesz. A frekiváltóval nulla és max teljesítmény között tudod kis 
frekitartományban kihajtani a motort (és a generátort).

Ha egyenáramú gép a terhelés, és valamilyen inverterrel (pl tirisztorossal) 
visszatáplálsz, akkor sokféle fordulaton tudod a motort terhelni. Ha a 
tirisztoros inverter fix fordulatszámra szabályoz, akkor a frekiváltóval, ami az 
aszinkron motort hajtja, nyomatékra tudsz szabályozni, de fordítva is lehet. 
Attól függ, mi a cél.

Régen a gyárban csináltam tirisztoros invertert chopperes akkutöltő terhelésére, 
amivel az aksit lehetett modellezni. A tirisztoros inverter ekkor kb fix feszen 
megfogta a dc áramforrást, aminek először áramkorlátja volt, aztán feszkorlát 
(az egyik állásban harmadáramig), aztán újra áramgenerátor...

A tirisztoros inverter tekergetésével végig lehetett mászni az egész 
jelleggörbén anélkül, hogy a valós aksival kellett volna baromi sok időt 
eltökölni. Főleg, hogy a tirisztoros holmiban nem is volt szabályozó, csak a 
gyújtásszöget lehetett tekergeni, meg egy kisértékű soros ellenállás is volt 
benne, így áramfüggő is volt a fesze, szóval finoman végig lehetett a 
fesz-szabályozós jelleggörbeszakaszokon is menni.

hjozsi