[elektro] Ni-MH AA ceruza akksik

[Nemeth Tibor]

Hali!

jhidvegi írta:
> Szali Sandor wrote:
>>most ez mit jelent?
>>csak kicsiket hasznalod, kicsit 50% ala viszed es egybol toltod
>>kicsit 50% fole?
>>tok ellentetes az eddigi tanacsokkal.
> 
> 
> Bennem pedig a memória effektus merült fel, hogy akkor hogy is van ez? És miért 
> csinálnak olyan töltoket, amik elobb kisütik az aksit, aztán töltik fel?
> 
> Asszem ebben a témában tán még azok se látnak egészen tisztán, akik részletesen 
> ismerik az aksikban lejátszódó folyamatokat. Vagy ha mégis, ügyesen titkolják, 
> mi a tuti.

Tisztán nem látok, de amit olvastam és nem ellenkezik a 
tapasztalataimmal, az lényegében tagadja a memória effektust. 
Amikor a NiCd akkuk megjelentek, számos műholdat láttak el ilyen 
akkumulátorral. A műhold működéséből adódóan, napelemről tölt, 
árnyékban akkuról működik, adódik, hogy a töltés kisütés 
periódusok rendkívül pontosan követték egymás. Nos az írás 
szerint a memória effektus ilyenkor tehát NiCd akksiban, sokszor 
ismételve nagyon pontos pontos időzítéssel, valóban létezik. 
NiMH akkunál jelentősen kisebb és a gyakorlati életben ilyen 
körülmények nem fordulnak elő.
Az akkuk idő előtti tönkremenetelét sokkal inkább a túltöltés és 
a mély kisütés, átpolarizálás okozza.

Azok a töltők amik kisütéssel kezdenek tehetik ezt azért, hogy a 
töltés jól ismert állapotból induljon, főleg ha a leállítás 
adott töltés mennyiségre történik. A másik ok lehet valóban a 
memória effektus kivédése, vagy azért mert a tervező is úgy 
gondolta, hogy ez jelentős, vagy azért mert tudta, hogy igény 
van rá és a terméket így jobban el lehet adni. A legprimitívebb 
Uniross töltőmben a kisütő áramkör egy Si dióda egy izzóval 
sorbakötve, a töltés áramgenerátor és én húzom ki a 
konnektorból. A szuper intelligens Varta töltőm időzítéssel, 
melegedés méréssel és delta-peek analízissel sokkal több cellát 
tett tönkre mint a többi primitív töltő, no persze azok lassú 
töltők 10÷14 órásak a varta meg gyors kb. 2órás. A lényeg, hogy 
szerintem ez a töltés nehéz ügy, lassú tötésnél nincsenek 
megfigyelhető effektusok, gyorsnál meg nehéz kicsit tévedni. Így 
aztán, bár elvem, hogy nem fogok olyasminek a fejlesztésébe ami 
van a boltban, de néha mégis megingok ez ügyben ha akku töltőről 
van szó. Minden bizonnyal létezik még mérhető tulajdonsága a 
cellának ami segíthetne pontosítani a töltés leállítását, valami 
váltakozó áramú impedancia mérésre gondolok, mondjuk 
rászuperponált szinuszos jellel, vagy időnkét rövid nagy áramú 
impulzussal megterhelve mérni a feszültség esést de ehhez a 
konkrétumok megismerése sok kutatást igényelni annyit meg 
sajnálok befektetni.

Visszatérve eredeti témához, személyes tapasztalataim 
fényképezőgéppel kapcsolatban az, hogy AA méretben a 2500mAó 
fölötti kapacitást gyanakvással kell kezelni. Fényképezőgépnél 
nagyon fontos a kis belső ellenállás. Az én gépeim (Fuji 
finepix) legalábbis elég válogatósak ez ügyben. Nem tudom mi a 
kompromisszum a nagy kapacitás érdekében, de eddig a legrosszabb 
vételem duracell 3700mAó volt, kb. egyszer tudtam használni.

A több cella szimmetriája érdekében én annyit szoktam tenni, 
hogy az éppen nem használt akkukat párhuzamos kapcsolásban 
tárolom. Így talán némiképpen kiegyenlítik egymást.


Üdv.
                           Németh Tibor