[elektro] "riasztóakku" töltése

[jhidvegi]

MG wrote:

> Igen, mérés a cél. Tegyük fel, 10ms széles az impulzus, 100ms a
> periódus.
> Az RC kondija elkezd töltődni, mikor "olvassam le"?

Mivel aksiról van szó, a változás lassú lesz. Szóval ha csak 1 RC van, az lehet 
nyugodtan mondjuk 1 másodperces, de ha 2, az se olyan nagy baj.
Ez egy jó lassú pulzálás. Elsőre rátennék egy kéziműszert, és megnézném, mit 
művel. Ha ingadozik, tennék elé többféle RC-t, amit addig növelek, mígnem 
számomra elfogadható nem lesz az eredmény. Ha van analóg műszer, azzal lehetne a 
legjobban próbálni, mert annak ugye eleve van saját tehetetlensége, ott akkor 
lesz jó az eredmény, amikor nem rezeg a mutató. Itt a rezgés ugye 10Hz-es.

Ez egy olyan kényelmes feladat, hogy kár rajta problémázni. Azt hittem, az a 
baj, hogy nagyon gyors a változás, és meg kell védeni mittudomén 
kapcsolóelemeket a túl nagy áramtól.

> Az 1., 2., ... 10. ms-ban, hogy mennyi rajta a feszültség?
> Ha 1V a csúcs, akkor nekem eredményként 100mV kell.

Természetesen ki lehet számolni. Az RC-n minden esetben
felfelé: u=u0*(1-e^-(t/RC))
lefelé meg u=u0*e^-(t/RC) alakú a fesz.

Ha kialakult folyamat van, akkor ugye van egy háromszögközeli jel. Minden fel- 
meg lefutásnál a t-t onnan kell számolni, ahonnan indul, az u0 pedig az a fesz, 
ahova érkezne innen fentre, illetve lefelé meg az a fesz a nullához képest, 
ahonnan indul.

Ha kicsi a feszváltozás, akkor kb lineárisnak vehető, tehát ha du-val jelölöm a 
sávot, amin belül megy le-föl a fesz, akkor középtájon t periódusidőnél és 
T=RC-nél:
du=u0*t/4T=u0/(4T*f), ahol f a freki.
Tehát, ha van 1V-od, és 10Hz-ed, akkor du=25mV lesz 1másodperces időállandóval 
középtájon.

Aztán lehet, hogy elszámoltam valamit. De az is lehet, hogy mindez felesleges 
volt, mert:

Digitálisan biztos sokkal különb trükkök valósíthatók meg. Ha tudod, hogy a 
periódusidő 100ms, akkor egyszerűen veszel mintákat 100ms időtartam alatt, 
mondjuk 20-at, és átlagolod őket. Belátható, hogy ez a 100ms bárhol 
kiválasztható, az átlag nem fog változni. Ekkor ugye moccanatlan értéket tudsz 
kijelezni. Ha magát a kapcsolást is ugyanaz a proci végzi, mint amelyik majd 
mér, akkor a mérés és a kapcsoltatás összehozható. Vagyis, ha netán változtatni 
is kellene a periódusidőt, mindig tudhatja a mérőalgoritmus, hogy mennyi az 
aktuális periódusidő, és ekkora időtartamon belül mér, és nagyjából mindegy, 
hány mintát átlagol. Persze minél többet, annál pontosabb lesz a számítás.

> Azt írtam, hogy a procival nem egyszerű ezt az osztás-szorzás dolgot
> gyorsan végrehajtani.

És az átlagolás?

Különben, ha csak leolvasás a cél, lehet, hogy egy panelműszer megoldja az ő 
dualslope módszerével.

> Persze ha csak 10 másodpercenként mérek, akkor nem számít a sebesség,
> mindaddig,
> amíg nincs valami gixer. Mert ha mondjuk zárlat van, vagy bármi bibi
> történik,
> azt csak 10mp múlva veszem észre legrosszabb esetben.

Erre kitértem. Nem mindegy, hogy beavatkozni akarsz, vagy mérni, leolvasási 
célból.

Mégegyszer: procival is le lehet programozni, hogy a beavatkozás nem csak 
zárlatnál szinte azonnali. Például, ha előre megszabsz egy komparátorszerű 
működésben pl áramra egy maxot, akkor a komparátor annál a maxnál us időn belül 
lekapcsolhat, és egy min-t is megszabhatsz (hiszterézis), amin belül meg 
felkapcsolhat. Tehát kijöhet valami gyors működés. A pontosságot meg az 
szabhatja meg, hogy jön valahonnan egy stabil alapjeled, amit a lassú, így 
pontosan mért tényekkel egy PI szabályozó veti össze, és ebből jön a 
komparátorra az a jel, amivel az a gyorsan rendelkezésre álló tényeket 
összeveti. Ekkor lesz egy pontos, de lassú áramszabályozó, és egy gyors, de 
pontatlan áramszabályozó egymás után. Az utóbbi jó nagy frekis működés esetén is 
tudja a dolgát.

Ha meg feszre akarsz szabályozni, az egész fölé rakhatsz egy fesszabályozót, ami 
az imént taglalt, gyorsan előálló (100ms) feszjelet veti össze a 
fesz-alapjellel, ő adja az áramszabályozó alapjelét.

Arra is van mód, hogy tök külön berakj egy zárlatérzékelőt, ami letilt mindent, 
de szerintem ez csak akkor kellhet, ha a zárlat üzemszerűen létrejöhet. Aksinál 
ez nagyon gáz, mert az aksi zárlatra tüzet is tud csiholni. Ezt meg csak 
biztivel tudod kilőni.

> Le tudom egyébként programozni, csak mint írtam relatíve sokáig tart,
> míg
> a proci számol. Ezért igyekeznék inkább a hardverre bízni ilyen
> dolgokat.

Hát akkor építeni kell. De a feszmérést a procira bíznám, mert az gyors és 
pontos lehet.

(Különben nem hinném, hogy a mai procikkal ne lehetne ennél jóval gyorsabb 
folyamatokat is levezérelni! Gőzöm sincs, hogy csinálják, de hogy csinálják, az 
biztos. Többtíz kHz-es tartományban is, nemde? Ez a 10Hz-es móka nagyon-nagyon 
lájtos!)

hjozsi