[elektro] alkáli elem töltése

[jhidvegi]

joe- wrote:

> Ez igy mind igaz, még az alulfütött izzoszál is hozzájön, hogy
> rosszabb a fényhasznositása.
> De az is igaz, hogy a kisebb szál-hömérséklet miatt, az ellenállás
> hömérsékleti együtthatoja is befolyásolja a teljesitményt.
>
> Stabil feszültségre kapcsoláskor a felmelegedö izzoszálnak növekszik
> az ellenállása, ezmiatt nem 4-szeres lessz a teljesitmény csak
> tipustol függöen 3-szoros. /kétszeres feszültségnél/
>
> Stabil áramnál viszont, most a feszültséget okolva, nagyobb lessz mint
> négyzetes, kétszeres áramnál a sarkain több mint kétszeres fesz a, igy
> a teljesitmény eredményként nagyobb lessz nint 4-szerres.
>
> Ez a késleltetett paraméter-változás labilissá teheti a
> fény-szabályozást.

A wolfram valóban elég mackósan változtatja az ellenállását a hőfok 
függvényében. Megkerestem a tényezőket, betoltam táblázatba, a hidegtől (nulla 
fok) az üzemi hőfokig kb 90-szeresére nő az ellenállása. A változás meredeksége 
(dR/dt, ahol t a hőfokot jelenti) az elején sokkal durvább, mint melegebben. 
(Szobahőmérsékleten egész jó hőfokérzékelőt lehet villanykörtéből csinálni. 
:-) )

Van viszont egy olyan dolog is: a sugárzási teljesítmény se lineárisan nő ám! Pl 
ha van egy izzó, amit 230-ra kötve normál módon világít, és az izzószál hőfoka 
3000 fok körüli (2700 tipikusan), aztán ezt 400V-ra kötjük, akkor ugye 
(400/230)^2-szerese, azaz kb 3-szorosa lesz a teljesítmény. A hőfok viszont 
szerényen változik, tehát az ellenállás is, és az izzó ideig-óráig le fogja 
sugározni ezt a teljesítményt.

Ezért van, hogy az áramgenerátorral táplált izzó is be tud állni állandósult 
állapotra. Erőteljesebb a hőfoknövekedés miatti lesugárzott teljesítmény, mint 
az ellenállásnövekedés miatti felvett. Minden üzemállapotban van stabil pont, a 
végéig (wolframolvadásig) van stabil állapot.

hjozsi