[elektro] aramellatas es talajcsuszas

charles.hoss charles.hoss at gmail.com
Sun Apr 10 11:04:45 CEST 2011


A vizkulturas dolog nem elrugaszkodas - sok olyan hely van ahol lehet ontozni a fel sivatagot , vagy lehet a termest - es akkor megmarad a termeszetes halott kornyezet - ha ennek orulnek a zoldek - folyamatosan tisztul a kornyezetunk - eleink fustolt kajak iranti lelkesedese a gyomorrakok statisztikaiban mutatkozott meg. Ahogy egyre jobban megertjuk a biologiai rendszerek mukodeset , ugy lehet pl nitratmentes primort termeszteni - csak jelentosen mas ez ha a cel az hogy vegyszermentes , tiszta novenyeket termesszunk , vagy az hogy dioxinnal szennyezett csirket , mert hamar hizik es mire rakos lenne , mar reg megette a fogyaszto.
Nem szuksegszeru velejaroja a szemet es szennyezes a tudomanyos alapokon javitott termelesnek - csak egy lehetseges iranya - a profitehes bunozok eredmenye -  nem a termelesi mod tulajdonsaga .
Bye
dexter

Sent from my HTC

-----Original Message-----
From: jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>
Sent: Sunday, April 10, 2011 10:40
To: elektro at tesla.hu
Subject: Re: [elektro] aramellatas es talajcsuszas

charles.hoss wrote:
> Szerintem annak van jele hogy a fejlettebb teruletek szaporodasa
> megall es joleti tarsadalom probal kialakulni - itt van egy orult
> ellentmondas , amit nem nagyon latok megoldodni : hatekony termeles
> ,keves dolgozo , rovid munkaido - sok munkanelkuli vagy hatastalan
> (minosegi) termeles , nagy fizetes , jolet , csokkeno letszam.

Tiszta szerencse, hogy van ez a jelenség. Szerintem csakis ebben lehet 
reménykedni, hogy ez megoldja az egész problémakört, amit feszegetünk.

> Lehet azt mondani hogy a letszam no , el kell kezdeni szemetet enni ,

Már most szemetet eszünk - ahhoz képest, amit eleink ettek. Nézőpont kérdése. Ha 
feltalálják a húsgyárat (tehát nem élő állatot nevelnek, hanem laborban 
biológiai módszerekkel közvetlen hús készülne, tudom, vad ötlet), akkor az már 
mai szemmel szemét, közben meg akár jó is lehet. Persze történhetnek hibák.

Ha ezt feltalálnák, meg más hasonlókat, akkor egy újabb adaggal el lenne 
halasztva a létszámstop. Tehát, ha pl. a hagyományos módon élhet a földön még 
újabb 10 milliárd, akkor ezekkel rá lehet tenni mondjuk plusz 30-50 milliárdot, 
de utána megint valamit ki kellene találni.

(Ma korán reggel néztem egy részt a Juhász Árpád -féle filmből, látlelet a 
földről vagy ilyesmi a címe. Elfelejtettem, melyik esőerdőben és országban járt, 
de elképesztő mértékben, valami évi 2 vagy 2,5%-kal csökken az adott esőerdő 
területe, ültetvényekkel helyettesítik. Ott egy ménkű szegény ország van, és ha 
világkormány lenne, akkor meg lehetne oldani máshogy azoknak az embereknek az 
ellátását, munkáját, akármijét, meg lehetne tartani az esőerdőket. De így, 
nemzetállami keretek között erre nincs mód, és ha az összes ilyen esőerdőt 
sikerülne a töredékére apasztani, az maga a katasztrófa lenne. Létszámnövekedés 
nélkül is. A szóbanforgó esőerdő a földön a legnagyobb biodivezitású. Adatokat 
is modott, meg összehasonlította más helyekkel. (ilyen-olyan fajok száma/10ezer 
km2, így mérik valahogy).

> de a biologiaban semmire nincs ilyen egyoldalu megoldas - a tipikus
> megoldas az lenne ha a termeles jelentosen none , vizkulturas stb
> modokon

Ez a vízkultúrás dolog is már egy elrugaszkodás a természetestől, és felfogható 
egy kényszermegoldásnak, egy lépés újabb haladék kicsikarásához. Aztán jön a 
mesterséges fényben föld alatt meg fölött többszáz emeleten ugyanez, és a jóég 
tudja, mi még. Újabb és mégújabb haladék, közben a létszám csak nő és nő. Ha 
ezrelékekben mérhetően, akkor is elfogadhatatlan. Márpedig azon van minden 
kormány, hogy ha picit is, de a legfejlettebb országokban is nőjön a létszám. És 
bizony ez a "picit is" meg is valósul.

> vetitett hatekonysaga tovabb csokken , mialatt az uj technikaknak
> hala a szennyezes fenntarthato szintre all be , az okologiai labnyom
> tovabb csokken , ahogy a termeles teruleti hatekonysaga no .

Ilyenekben reménykednek azok, akik ezzel foglalkoznak, közben pedig egészen 
egyértelmű, hogy szó sincs fenntarthatóságról, ha csak ilyenben tudunk 
gondolkodni. A fenntartható az olyasmi, amit az esőerdő csinál. Onnan kéne 
valamit tanulni, valami elvet kialakítani.

> De ez csak sporolas . Ki fogjuk noni a bolygot mint par hal egy tavat
> - a vegen vagy megtanulunk kilepni ebbol , vagy itt doglunk meg egy
> kiszarado pocsolyaban .

A kilépés se megoldás, ha a jelen tempót tartjuk. Tegyük fel, hogy egy 
földméretű bolygó el tud tartani 300milliárd embert. Ha a növekedési tempó 
marad, akkor 1000 év múlva hány bolygó kell? :) 1ezrelék átlagszaporodásnál is 

[The entire original message is not included]


More information about the Elektro mailing list