[elektro] Fesz. impulzus, fenycsogyujto KO

[jhidvegi]

Varsanyi Peter wrote:

> Hivatalosan a villám- és túlfeszültség-védelem 3 szintbõl áll, régi
> nevén B, C és D osztály, új nevén Type I, II és III.

Persze, de itt direkt villámcsapásra is számítanak olyan hálózatba, aminek akár 
valamelyik fázisába is külön bele tud verni a villám. Erre írtam, hogy ha 
kábelkorbács van az oszlopon, sot, sok helyen földben megy a delej (belvárosias, 
surun beépített területeken), ott ilyenre nemigen kell számítani.

> A II. fokozat jellemzõen varisztorokat tartalmaz, amelyek gyorsabbak,
> de nem levezetik az energiát, hanem eldisszipálják, amitõl
> felmelegszenek. Nagyobb baj, hogy minden egyes levezetett impulzus
> után egyre jobban "összeégnek", és végül már az üzemi feszültségen is
> átvezetnek, melegednek, végül kigyulladnak.

Ez is jól hangzik, ha úgy van méretezve, hogy egy-egy varisztor csúcsra ki van 
használva. Érdemes lenne vagy kipróbálni, hogy mit csinál egy varisztor, ha 
mindig hagyják kihülni (csak kicsit melegedne amúgy is fel), és csak kis 
energiákat küldenének rá. Vagy ha valaki tud mérési eredményeket találni a 
neten, az is jó lenne.

Amirol nincs még infóm, hogy a varisztor milyen gyorsan "éled fel". Aszondod, 
hogy lassú. Hát biztos, ha mondod, de nem ártana valamivel alátámasztani. Most 
már nem vagyok semmiben biztos, amióta észrevettem, hogy pl egy fly-back 
konverterbe rakott gyorsdióda nyitófesze akár tizenvoltos is lehet, mire 
kialakul a pn átmenetben a vezetésre jellemzo töltéseloszlás. Viszont a schottky 
az tényleg kinyit, az nem muvel ilyet. Lehet, hogy a varisztor is óriási 
feszekkel reagál az áram gyors megjelenésére, ezt is ki kellene mérni valahogy. 
Adatot nem láttam rá.

> Hogy a hármas rendszer mégis mûködik, annak az a "trükkje", hogy
> csatolásban vannak az eszközök, azaz méretezett induktivitású
> minimál-szakaszok vannak köztük, és ezen az induktivitáson "esik" az
> az energia vagy feszültség, ami áthidalja az egyes fokozatokat. Így
> önmagában nem nagyon mûködik egyik sem; csakis "hátulról", azaz a

Innen is látszik, hogy az eredeti koncepcióban az egyes túlfesz-levezeto 
fajtákat térben koncentráltan, egymástól térben elválasztva képzelték el. Én meg 
aszondom továbbra is, hogy ha csak kisebb energiákra számítunk netán, akkor 
varisztorokat el lehet helyezni nagyon sok helyre is, amivel a bármilyen módon 
bejutott kisebb energiájú pulzákat el lehet nyeletni. Ebben benne lehetnek a 
közelben direktbe valahova bevágott villám okozta indukált feszek is. Ezeknek 
már valóban kicsi az energiájuk.

> Csak egyetlen jellemzõ
> adat: egy villám becsapásakor egy méter vezetéken kb. 1200-2000V
> feszültség "esik" annak induktív ellenállása miatt a hirtelen
> feszültség-lökéstõl.

Nem írtad oda, hogy közvetlen villámcsapáskor. Különben elég túlzónak érzem az 
adatot. Képzeld el, ha így lenne, akkor valaki támasztja a falat, ül a wc-n a 
harmadik emeleten 10m magasan tehát, és kap egy 10-20kV-os löketet, mert ott 
megy le a villámhárító a falnál. Szóval van ilyen, de nem lehet jellemzo.

> 2. Gyakoribb eset, hogy ha forgásban lévõ motorok is vannak, akkor
> azok a gerjesztés kikapcsolásakor a remanens (maradék)
> mágnesezettségük miatt kvázi generátorként visszatáplálnak a
> hálózatra. Ha több háromfázisú motor is van, akkor ezek különbözõ
> sebességgel lelassulva, különbözõképp lecsengõ színuszt nyomnak
> vissza a hálózatra, amik egymásra szuperponálódnak, így könnyedén
> kialakulhatnak pár másodperces túlfeszültség-hullámsorok,
> meglehetõsen nagy energiával.

Ez viszont teljesen téves, semmiféle ilyen másodperces energiavisszatáplálás 
nincs aszinkron motoroknál. Ha lenne, igen vad dolgokat lehetne tapasztalni. Pl 
van egy nagy motor, meg vannak izzólámpák, kicsik. Lekapcsolom a hálózatot, pl 
lenyomom a kismegszakítót, akkor kiégnek az izzók, mert a motor nyomja a delejt, 
mint állat? Nagyon nem így van. Nem tudom, ezt honnan vetted.

Állandómágneses, tehát szinkrongép képes lehet ilyesmire, de ha az motor üzemben 
muködik, az se fog túlfeszt generálni, hiszen a belso fesze a különféle 
fesz-esések miatt kisebb a hálózatinál, tehát ha átmegy egy lekapcsolás miatt 
generátorba, akkor csak kisebb feszt fog produkálni.

Az igaz, hogy bármilyen, nagy induktivitásokat tartalmazó holmi (nagy trafó, 
nagy motor) áramának a levágása jelentos induktív energiák visszanyomására 
képes, de ez csak kisebb áramoknál, és csak áramlevágásnál jön létre. Tehát csak 
akkor, ha jelentos ívoltó rendszerrel felszerelt kapcsoló vagy megszakító 
kapcsolja le, ami képes arra, hogy az áramot eltüntesse még az áram 
nullaátmenete elott.

Ekkor viszont csak akkora energia keletkezik, amit egy varisztor is per fázis 
simán lenyel, még akkor is, ha többszáz kVA-es a szóban forgó eszköz.

Sokkal nagyobb kapcsolási pulzusokat okoznak a középfeszen vagy nagyfeszen 
végrehajtott hálózati kapcsolások. Ezek elég tetemes energiájú löketekre 
képesek, amiket ki kell bírniuk a hálózatra kötött fogyasztóknak. Ki is szokták, 
mert ezek elég gyakoriak, foleg, ha alállomáshoz közeli a helyszín. Ha a 
10-20kV-os kábel messzebbrol jön, már kisebb a probléma. Ezek a pulzusok is 1kV 
alattiak.

> Persze ez csak halk javaslat részemrõl; lehet, hogy a varisztor is
> elég lesz, de telepítéskor mindenképpen NAGYON oda kell figyelni a
> túlmelegedésre és a tûzveszélyre! A bolti "kopasz" varisztorok helyett
> ezért javasolt inkább olyan távjelzõs dugaszolható varisztor-blokkokat
> használni, amin egy piros jelzés jelenik meg, ha már túlságosan
> melegszenek, ill. egy kontakt-kimenettel be is tudnak jelezni mondjuk
> a TMK mûhelybe, hogy gyerekek, jöjjön ide valaki most egy új
> varisztor-dugasszal, vagy egy óra múlva egy porral oltóval... :-)

Ez viszont, ha valós veszély, tényleg megoldandó. Lehet, hogy mégse jó ötlet 
berakni fixen varisztorokat, viszont én láttam már sokszor trafó-egyenirányító 
egységbe beszerelteket, és még sosem láttam olyat, hogy ezek le akartak volna 
onnan égni. Szóval a lényeg, hogy a varisztor ne legyen csurig kihasználva, 
hanem csak a töredékéig. Pl ha van egy 1gramm tömegu varisztor, aminek legyen 
1J/g a hokapacitása, akkor rá lehet küldeni egy tudomisén 20J-os energiát, attól 
még nem lesz forró. Ha hagyják kihülni, akkor a következo hasonlót is el fogja 
viselni, meg a 10ezrediket is. De talán fel lehet engedni 100 fokra is, ki kéne 
mérni. Egy 500V-os 1kA-es 10us-os pulzusnak az energiája pedig csak 5J.

Ezért mondtam, hogy nem az icipici, 5-7mm átméroju 1mm vastag varisztorokkal 
kell nyomulni, mert azok tényleg csak kisteljesítményu holmik kapcsolási 
veszteségeit tudják lenyelni. Ilyesmi volt az egyik korábbi mosógépünkben, ami 
kinyekkent, amikor egy 200kVA-es trafó áramát szakította meg az óránál lévo 
kismegszakító. (beállításkor mentem túl az o határán, termikusan oldott le, és 
áramlevágást produkálhatott.) Ha itt egy 20-25mm átméroju és 3mm vastag példány 
lett volna, vagy máshol, akkor semmi nem történt volna. Vagy ebbol a kicsibol 
mondjuk 10-20 db/fázis. :-)

A varisztortuz: hát ez tényleg ciki lehet, ha meg tud valamit gyújtani. 
Szerintem úgy kell beépíteni, hogy ne tudjon. Mi is történhet? 
Melegszik-melegszik, egyszercsak beadja a kulcsot, és vagy felizzik és 
lecseppen, lelobban a helyérol, vagy átüt és zárlatot okoz, amitol lemegy a 
kismegszakító. Ha ez valós probéma, ezt biztosan kezelni kell. Nincs tippem, 
hogyan, mert ez a konnektorba dugdosós módi vagy hasonló nem igazán tetszik.

hjozsi