[elektro] Fesz. impulzus, fenycsogyujto KO

[Varsanyi Peter]

		Sziasztok!


Már szóba került régebben is a túlfeszültség-védelem kérdése, de meglepõ 
módon nem igazán foglalta össze senki sem a téma know-how-ját. Nem 
kioktatási, hanem  inkább felvilágosító célzattal megpróbálom röviden 
összefoglalni.

Hivatalosan a villám- és túlfeszültség-védelem 3 szintbõl áll, régi nevén 
B, C és D osztály, új nevén Type I, II és III.

Az I. fokozat (Ex-B) szikraközökkel mûködik, itt a szikraköz 
feszültség-függése okozza a bajt, nevezetesen, minél meredekebb az 
impulzus, annál magasabb a szikraköz gyújtási feszültsége. Ráadásul ha a 
szikraköz begyújtott, akkor begyújtva is marad, amíg van tartóáram. Ezen a 
két hibán nagynyomású zárt szikraközökkel vagy soros biztosítékkal, ill. 
egy 3. gyújtóelektróddal és -áramkörrel javítanak.

A II. fokozat jellemzõen varisztorokat tartalmaz, amelyek gyorsabbak, de 
nem levezetik az energiát, hanem eldisszipálják, amitõl felmelegszenek. 
Nagyobb baj, hogy minden egyes levezetett impulzus után egyre jobban 
"összeégnek", és végül már az üzemi feszültségen is átvezetnek, melegednek, 
végül kigyulladnak.

A III. fokozat jellemzõen tranziens szupresszorokat vagy zennereket 
tartalmaz; azaz félvezetõ-alapú eszközöket. Ezek "vágják" a feszültséget, 
de nem sokat bírnak megemészteni energiában. Általában életüket is adják, 
ha nincs elõttük közvetlenül egy csatolás vagy ha az elõzõ fokozat nincs 
beépítve.

Hogy a hármas rendszer mégis mûködik, annak az a "trükkje", hogy 
csatolásban vannak az eszközök, azaz méretezett induktivitású 
minimál-szakaszok vannak köztük, és ezen az induktivitáson "esik" az az 
energia vagy feszültség, ami áthidalja az egyes fokozatokat. Így önmagában 
nem nagyon mûködik egyik sem; csakis "hátulról", azaz a III. fokozat lép 
elõször mûködésbe, aztán ha az nem elég, akkor a II. fokozat, végül az I. 
fokozat; aztán ha az sem bírja, akkor a soros biztosíték is elszáll, és 
megszûnik a táp. Csak egyetlen jellemzõ adat: egy villám becsapásakor egy 
méter vezetéken kb. 1200-2000V feszültség "esik" annak induktív ellenállása 
miatt a hirtelen feszültség-lökéstõl.

Ennyi lenne nagyon dióhéjban a lényeg; de ne botozzatok meg, ha vak vezet 
világtalant alapon túlságosan leegyszerûsítettem a dolgot.

Nos, most visszatérve az eredeti felállásra: Amikor nagyáramú fogyasztókat 
kapcsolnak le egyszerre, két eset következhet be:

1. A csatlakozó vezetékeken indukálódik feszültség, ami nagyon rövid, de 
igen nagy feszültségû tüskét okoz. Ezen egy varisztor önmagában nem tud 
segíteni, mivel a tüskének az energiája csekély, de a félvezetõk 
szigetelését azonnal átüti. Ez ellen csak egy megfelelõen méretezett 
induktivitás-szupresszor (vagy zenner) páros tud védeni; a varisztor 
ugyanis lomhasága miatt észre sem veszi, hogy itt történt valami.... 
Viszont ha a telepített bika varisztort egy külsõ villám kicsit megpofozza, 
és ezért átvezet, lazán felgyújthatja az egész kapcsolószekrényt is maga 
körül...

2. Gyakoribb eset, hogy ha forgásban lévõ motorok is vannak, akkor azok a 
gerjesztés kikapcsolásakor a remanens (maradék) mágnesezettségük miatt 
kvázi generátorként visszatáplálnak a hálózatra. Ha több háromfázisú motor 
is van, akkor ezek különbözõ sebességgel lelassulva, különbözõképp lecsengõ 
színuszt nyomnak vissza a hálózatra, amik egymásra szuperponálódnak, így 
könnyedén kialakulhatnak pár másodperces túlfeszültség-hullámsorok, 
meglehetõsen nagy energiával. Ez ellen a varisztor már lehet hatásos, 
hiszen a túlfeszültség "lassan" alakul ki, és képes is levezetni a 
motorokban tárolt energiát - csak kérdés, hogy meddig, hiszen nincs I. 
fokozat, amiátvenné az energia nagyobb részét... Sokkal célszerûbb lenne 
helyette nem egyszerre lelõni egy egész gyárcsarnokot a tucatnyi 
motorjával, hanem gépenként szeparálva egyenként állítani le a motorokat, 
pl. egy közös vezérlõvezetékkel, amely végigmenne mindegyik gép 
mágneskapcsolójának a vezérlésén. Így az egyes motorok nem tudnának 
egymásra visszatáplálgatni, és eszméletlen lólengéseket generálni.

Persze ez csak halk javaslat részemrõl; lehet, hogy a varisztor is elég 
lesz, de telepítéskor mindenképpen NAGYON oda kell figyelni a 
túlmelegedésre és a tûzveszélyre! A bolti "kopasz" varisztorok helyett 
ezért javasolt inkább olyan távjelzõs dugaszolható varisztor-blokkokat 
használni, amin egy piros jelzés jelenik meg, ha már túlságosan 
melegszenek, ill. egy kontakt-kimenettel be is tudnak jelezni mondjuk a TMK 
mûhelybe, hogy gyerekek, jöjjön ide valaki most egy új varisztor-dugasszal, 
vagy egy óra múlva egy porral oltóval... :-)

Bye:

Pepe (20)-942-7232