[elektro] Erosito kerdesek

[Csuvár Imre]

Hali,
van meg egy csomo szempont.

A foldelt emitteres kapcsolasnak meredekseg X terheles az erositese.
Az egesz cucc nyilthurku erositese es fazistolasa a terhelestol fugg.
Terheles nelkul elszall nagyon, terhelve meg lecsokken, esetleg fazist tol.

Ugyan van negativ visszacsatolas, de nem mindegy hogy az
egy pl. 100kohmos kimeno impedenciat csokkent le
hurokerositesed reszere pl. szazadara, vagy egy par ohmos erteket.
Ha ez hangerosito, ennek a hangszoro csillapitasaban is van jelentosege.
Bar pont vannak elleniranyu kiserletek is,
miszerint a hangszoro membrankiterese az arammal aranyos
es ne legyen kicsi a meghajto impedancia.

A vegfokok altalaban AB osztalyban mennek,
sokkal egyszerubb a nyugalmi aram beallitasa,
hostabilizalasa emitterkovetokent.

Az emitterkoveto hatarfrekvenciaja lenyegesen nagyobb
a foldelt emittereshez kepest, a nagyteljesitmenyu tranyok meg altalaban
nem tul magas hatarfrekvenciaval rendelkeznek.
Nem jelentkezik a Miller-hatas.

Az emitterkoveto meghajtasahoz egy nagy feszultsegu,
de linearis fokozat szukseges, ezt viszonylag konnyu megvalositani.
Mas esetben 2 kulon meghajto jel kell, 1-1 a ket tapfeszultseg iranyaba.
A meghajtok altalaban feszultsegvezerelt aramgeneratororok,
viszont a vegtranyok bemeno/kimeno aram karakterisztikaja altalaban nem
linearis > torzitas.

Az emitterkoveto a fenti meghajto fokozat fele,
betaszoros impedanciat transzformal vissza,
ha a vegfok Darlington, nagy a beta, kevesbe befolyasolja ezen fokozat
mukodeset.
Ugyanez visszafele is ervenyes, a meghajto fokozat kimenenti impedanciajat
az emitterkoveto is betaad reszere transzformalja a kimenet fele.
Ha a meghajto egy aramgeneratoros terhelesu fokozat, ami altalaban szokasos,
ennek kozel vegtelen a kimeno impedanciaja, igy erdekes helyzet all elo.
A kimeno impedancia sem lesz tul kicsi
es a meghajto fokozat erositese is kicsit terhelesfuggo lesz.
(Ez egy gyakori tervezesi haba, az erositok 98%-aban megtalalhato.
Tovabb lehetne stabilizalni a meghajto fokozat erositeset helyileg,
akar egy egyszeru ellenallassal, igy ez az oda-vissza visszatranszformalodo
impedancia hatasa sem lenne szamottevo.)

Kicsit kivetel a fentiek alol, a komplementer kompozit vegfok elrendezes.
Itt ugyan a vegtranyo foldelt emitteres kapcsolasban uzemel,
de a meghajtojaval egyutt emitterkovetonek latszik,
egyutt egy teljesen visszacsatolt fokozatot alkotnak.
Ez a totalis helyi negativ visszacsatolas a fokozat parametereit
nagymertekben feljavitja.
A nyilthurku harmonikus torzitas kisebb lehet, mint egy ecceru
emitterkovetonel!

A FET-es vegfokoknal ezek a hatasok kicsit maskent jelentkeznek,
foleg a visszahatasok.
Masreszt a source koveto kapcsolas a magasabb nyitofeszultseg miatt
rosszabb hatasfokot jelent, mint a bipolaris tranzisztoroknal,
ezert itt gyakrabban fordul elo a drain-kimenetu kapcsolas.

Na ez kicsit hosszura sikerult, bocs.

Udv:
Csuva'r Imre


From: "Skandar Graun" <sgraun at gmail.com>


Az alap kapcsolások:
Emitterkövető - Földelt kollektoros
Kollektorkövető - Földelt emitteres
Földelt bázisú

Mindnek mások a jellemzői, mint például a kimenő impedancia.
Az emitterkövetőnek a legalacsonyabb, ezért készülnek így az erősítők.


Moczik Gabor <pm_levlista at progzmaster.hu> írta (2010. március 5. 19:16):
> Hali!
>
> Push-pull erositokben kisse gyakorlatlan vagyok. (vagyis nulla) :-)
> Nezegetek tobb rajzot, a vegfokban tobbnyire az emitter/source van a
> kimenet fele kotve, D vagy C a tapok fele.
>
> Mi az oka hogy ezt igy szokas megoldani?
>
> Nekem valahogy jobban sikerulne kivitelezni, ha az E/S a tapokon van,
> egy stabil ponton, nem ossze-vissza valtozo nagysagrendileg eltero +/-
> feszultsegszinteken.