[elektro] Kurt

[Benedek István]

jhidvegi wrote:
> Én úgy értettem a kimatekozást, hogy mechanikailag ki van alakítva
> valami rezonanciára, vagy magától eleve olyan. Ha ugye van tömege meg
> rugalmassága, akkor muszáj neki valami rezonanciafrekijének is lenni,
> de erre rá is tudnak segíteni más mechanikai trükkökkel.

Igen, ezt már említettem is..
>
> Ebből tehát az jön, hogy ha fourier sorba fejtek egy ugrást, akkor
> abból ő ki fogja magának választani a megfelelő összetevőt, és az
> ugrás hatására, amit kap, produkál egy rezonanciafrekijű lecsengő
> rezgést. A következő ugrásra megint.

Ja. Ha egy piezóra egyetlen négyszögimpulzust adsz és utána "elengeded", 
akkor a rezonanciafrekijén még jónéhány lengést fog végezni, lecsengő 
jelleggel és a jóságának arányában tartó ideig. Mint egy egyszer 
megkondított harang. De, ha a rezonanciájával megegyező, folyamatos 
impulzussorozatot adsz rá, akkor "begerjed" és ezen a frekin, minimális 
bevitt teljesítmény mellet fogja lesugározni az ő maximális teljesítményét. 
"Ami a csövön kifér".:) Ha egy piezóhangszórót meghajtasz egy négyszögjellel 
és egy mikrofonnal detektálod a lesugárzott jelet, akkor a szkópon egy kvázi 
színuszt fogsz látni, aminek a frekije megegyezik a beadott négyszögjel 
frekijével. De ez akkor is így lesz, ha nem az f0-on hajtod, hanem akárhol, 
de akkor a lesugárzott amplitúdó alacsonyabb lesz.
>
>> egy rézlemezre, ami ugye nem változtatja az alakját a fesz hatására,
>> ezért az egész szerkezet (réz+piezo) kénytelen domború-homorú játékba
>> kezdeni. Ez már tudja jelentősen mozgatni a levegőt, vagy bármilyen
>> közeg molekuláit, szóval hangforrás lett belőle. Ezt lehet még 1-2
>> nagyságrenddel tovább fokozni az akusztikai trükközésekkel, mint
>> transzformálás, lambda/4 visszacsatolás, stb.
>
> Na valami ilyesmire gondoltam, ha részleteiben nem is ismertem.
> (Illetve most sem ismerem nyilván.)
>
>> Szóval a piezó együtt rezeg a négyszöggel, a lesugárzott freki
>> pontosan megegyezik a meghajtó négyszögével, a teljesítmény
>
> Ezt már nem igazán hiszem el. Nem tud olyan átmeneteket produkálni.
> Ha pl a négyszög kőkemény, akkor a fesz átmenet akár ns nagyságrendbe
> is eshet. Meglepne, ha bármilyen mechanikai holmi képes lenne ilyen
> idő alatt értelmes alakváltozásra.

Ja, nem is erre gondoltam, hogy a membrán időben, hűen leköveti a 
négyszögjel pillanatnyi értékeit! Csak minden élre elindul az aktuális 
irányba és a mechanikai, meg akusztikai tulajdonságok alapján leírt pályán 
mozdul el a következő, de ellentétes él megérkezéséig. Innentől fordított 
irányban végzi, az előző alakváltozást. Persze, ha az élek nagyon ritkán 
következnek (az f0-nál ritkábban), akkor a saját lecsengő frekijén rezeg, 
ami  a következő élnél újra kezdődik.
>
>> A rezonanciát persze a fülünk karakterisztikájának a
>> kiemeléseihez illik igazítani, hogy még elviselhetetlenebb legyen a
>> hatás.:)
>
> De ugye nincs akadálya, hogy akármilyen (persze korlátok közötti)
> frekire legyen a rendszer hangolva. Pl lehetne 20...50 kHz között is
> ilyen üvöltő hangot produkálni, nemde?

Momentán 50MHz frekire is készülnek uh-sugárzók, főként a gyógyászatban, de 
ipari célokra is. Tehát a párszor 10 kHz, már "lerágott csont" az 
ultrahangtechnikában, de persze vannak területek és technológiák, ahova csak 
az jó.

(Tudom, te nem csinálnál
> ilyet, mert a kutyák-macskák ugye.... de a rohadt dögök némelyike
> mégis jogot formál arra, hogy végigüvöltse azt a 40-60m-t, ami az ő
> territóriuma előtt van, akkor is, ha az út túloldalán megyek.

Néha én is rájuk küldenék pár W/cm^2-t, mert nekem is böki a csőröm az 
éjjeli ugatás. De nem teszem, mert akkor a nem ugató kutyák is és a környék 
összes állatai, madarak, macskák, egyéb kisállatok is szenvednének.
>
> Aha. Hát igen, meg lehet tőle süketülni. Amplitudót is tudsz kb?
> Mármint a legnagyobb kitérésű helye a lapkának vagy valami más
> alkatérsznek rajta.

A legnagyobb kitérésű pont, mindig a lapka közepe, ha az körkörösen van 
rögzítve. Van, amikor a közepe fix és a sugár mentén kifelé növekszik az 
amplitúdó, de ezek nem szirénáknál szokásos módik. Sajnos pontos 
amplitúdó-adatokat nem tudok, mert ezek típusfüggők is és elég széles a 
tartomány. Függ az átmérőtől és azzal egyenesen arányos, függ a meghajtó kör 
teljesítményétől és, bár a feszültség a meghatározó, az áram is lényeges, 
mert jelentős kapaca van a piezóknak, amit tölteni-kisütni kell. Tehát, függ 
attól, hogy milyen a meghajtás, szimpla tápfeszű, fél hidas, vagy teljes 
hidad, stb.

Üdv: I.