[elektro] beazott aggregator

[jhidvegi]

Stonie wrote:
> Ez engem is érdekelne.

Akkor leírom.

Szóval a szkóp x-y módba rakva. Egyik sugár lesz az áram, a másik a fesz.

Kell valami 10-24V közötti váltófesz, pl egy traffancs. Egyik pontját kinevezzük 
nullának, innen egy kis értékű R1 ellenállás (nevezzük söntnek) megy a mérendő 
tekercs egyik pontjára.

A másik táppontról egy R2-n át a tekercs másik pontjára megy a delej.

Legyen R2 akkora, hogy az áram zárlat esetén pl 10mA legyen. R1 meg akkora, hogy 
erre a 10mA-re a szkóp egyik irányú eltérítésére (pl a függőlegesre) kijöjjön 
egy közel képernyőnyi kitérés. De azért ez kis fesz legyen lehetőleg, a mV-os 
tartományba essen.

A szkóp nulla tehát megy a tekercs R1 felőli végére, a függőleges csatorna R1 
másik végére, a vizszintes meg a tekercs másik végére.

Ha szakadás van, akkor ugye nincs áram, tehát csak vizszintes kitérés van, tehát 
vizszintes vonal van. (Ez férjen bele szintén a képernyőbe pl a 24V esetén.)
Ha nincs fesz, mert zárlat van, akkor ugye csak függőleges kitérés van, tehát 
függőleges vonal van.

Ha egy ellenállásra megy rá a két bemenet, akkor a fesz és az áram egymással 
fázisban vannak, tehát ferde egyenes rajzolódik ki, aminek a dőlés-szöge az 
ellenállás értékétől függ.

Ha kondi vagy ideális tekercs van a két bemeneten, akkor ellipszis látszik a 
képernyőn, olyan, aminek a két tengelye függőleges meg vizszintes. Ha kondi, 
akkor szép sima, ha nem is szabályos, ha tekercs, akkor ragyás, mert a hálózati 
fesz nem igazán szép színusz, és a felharmonikusokra a tekercs nagy 
impedanciával reagál.

Na most, ha a moci vagy generátor, vagy trafó mért tekercse ép, akkor ilyen 
függőleges meg vizszintes tengelyű ellipsziseket lehet látni. Ha viszont van 
menetzárlat benne, akkor a mért ponton az omega*L és az R egy nagyságrendbe 
esik, ezért ferde ellipszis fog kirajzolódni. (Lehet, hogy kapcsolgatni kell az 
eltérítéseket, ki kell nagyítani valamelyik irányt, főleg a vizszintest, tehát a 
feszt.)

Másra is használható, pl zenerek, diódák ellenőrzésére, mérésére, ekkor persze a 
24V-os határon belül.

Alkalmas ellenállásokkal ilyen módon egészen durva, kis értékű induktivitásokat 
vagy borzasztó nagy, farád közeli kapacokat is meg lehet különböztetni a 
rövidzártól.

Ha a mérőfeszt sokkal nagyobbra választjuk, és persze alkalmas ellenállásokat 
hozzá, akkor nagyobb feszültségű félvezetők letörési feszét is meg lehet így 
mérni egyszerre mindkét irányban, meg pl varisztorok letörési feszét. Én már 
használtam a módszert kV-os nagyságrendben is nagyfesz mérőfejjel.

hjozsi