[elektro] Vegyi hőszívattyú

[jhidvegi]

Csihar Zoltán wrote:
> A nagyobb kivehető teljesítmény természetesen a hatásfok növekedéséből 
> származik:
> Belátható, hogy a kollektordobozban befogott hőenergiából nagyobb 
> levegő-víz deltaT
> biztosításával többet lehet lehozni ugyanolyan tömegárammal, tehát az a 
> jó ha a víz
> minél hidegebb.

Szerintem nem így van. A belejutott hőmennyiség nem igazán függ a 
hőmérsékletétől, mert sugárzással jut bele. Ami függ a hőfoktól, az az 
elvesztett hő, tehát ami konvekcióval meg sugárzással távozik. Na de egy 
jó napkollektorban, főleg egy vákuumcsövesben ez jelentéktelen a beesőhöz 
képest akkor is, ha kint fagy van. Semmiképpen nem teszi ki a hő zömét, 
tehát nem lehet pl 5-szörözni a hasznosat.

Másrészt hőszivattyút nem célszerű rá alapozni - hacsaknem ez a működtető 
energia pl egy abszorpciósnál, vagy ha a vegyi hőszivattyú tudja így 
hasznosítani a hőt. Ekkor az lenne a lényeg (lehet, hogy így is működik), 
hogy bejön pl a napkollektorból 1kW, és kimegy a meleg oldalon 6kW (csak 
írtam egy számot), a különbözet pl talajvízből, kútból.... jön. Ennek 
volna értelme. Annak kevésbé, hogy a napkollektor veszteségeit csökkentjük 
le.

> Tripla haszon, és ez azért már nem a csak picit nagyobb kategória.

A napkollektor miatt nem lehet más, mint picit nagyobb kategória, ha ez 
lenne a lényege.

> A túlmelegedett napkollektor teljesen le is áll egyébként önmagától 
> (oké, hogy ez már
> nem üzemszerű állapot igazából, de azért előáll), ezt is el lehet így 
> kerülni, vagy
> legalábbis kitolni.

Túlmelegedett napkollektor akkor jön létre, ha nem viszik el róla a hőt. 
Tehát pl nyáron. De ha valakinek pl medencéje van, máris van hova elvinni 
a hőt. Illetve - és ez volna a nagy durranás - ha ezzel a vegyi módszerrel 
sokkal kisebb térfogatban lehet hőakkut készíteni, mint akár vízzel, akár 
halmazállapot változással.

Ilyet írnak benne, ez ragadta meg legjobban a figyelmemet, hogy a legjobb, 
erre használt halmazállapot-változáson alapuló módszereket is messze 
felülmúlja. Ha ez igaz, akkor nagyon jó lenne ismerni azt a vegyi 
átalakulást.

Van egy ismert vegyi energiatárolási mód is: az Oláh György által 
kitalált, amikor szénhidrogént állítanak elő. Pl az alkoholban jóval több 
energia van per liter, mint akár egy liter 100 fokos vízben, amit jéggé 
lehet fagyasztani. 640kcal=2,7MJ kb, míg az alkohol égéshője - utánanézés 
nélkül - közel a 10-szerese lehet. Ha ez, amiről itt szó van, akárcsak a 
2-szeresét tudja ennek a 2,7MJ/kg-nak, az már baromi nagy jelentőségű 
lenne, főleg, ha valami egyszerű, nem égési, hanem zárt rendszerben 
lezajló, nagy térfogatváltozással nem járó, jól szabályozható vegyi 
átalakulásról van szó.

Nekem baromi gyanús, hogy az egész úgy kamu, ahogy van. Ugyanis, ha nem 
valami nagyon spéci anyagokról van szó, akkor a modern kémia biztosan 
ismerné, tanítanák az egyetemeken. Ha meg nagyon spéci, vadiúj az anyag, 
akkor nagyon drága is. Nem valószínű, hogy szervetlen. A titkolózás mögött 
grófspanyol jelenséget sejtek én is. Különben valami komoly tudományos 
folyóiratban kéne, hogy szerepeljen.

Robi, mi lehet ez a folyamat, milyen anyagok kellhetnek ehhez?

hjozsi