[elektro] orokmozgo

[jhidvegi]

Skandar Graun wrote:
> Ellenben az árapály hatás hat mindkét égitestre. Bizonyos határon túl
> a mozdítható részre egyre nagyobb erők hatnak, amik már nemcsak a
> folyadékot, hanem a homokot, majd a földet, majd a sziklát is
> megmozdítják.
> Valószínű így jött létre a kisbolygóövezet, mivel a Jupiter széttépett
> egy bolygót. A csillagászok Phaetonnak nevezték el.

Persze, valóban hat mindkét égitestre, de azért nem kell dramatizálni.
A Hold esetében szintén hat, ennek a következménye, hogy mindig az egyik 
felét mutatja felénk.

Ha a föld köré bocsátanának két objektumot, amik valami hosszú kötéllel 
lennének összekötve, annál lehetne jól érzékelni, milyen erőről is van 
szó. Ha az egyik távolabb van a Földtől, az ő pályájához nagyobb keringési 
idő tartozik ugye, mint a közelebb lévőéhez. Ha viszont össze vannak 
kötve, kényszerből egyforma a keringési idejük. Ezért az alacsonyabban 
(közelebb) lévő sebessége nem elég az ezen a pályán maradáshoz, zuhanni 
"szeretne", míg a másiknak túl nagy a sebessége, távolodni szeretne. Tehát 
a kötélben erő ébred, amit jól ki is lehet számolni a tömegek és egyéb 
adatok ismeretében.

Na most, ha kezdetben a kötél nem a föld irányába mutatott, akkor lengeni 
fog a rendszer ahhoz az állapothoz képest, amikor épp a föld irányába 
mutat a kötél, kb úgy, mint egy inga. A Hold is ilyen kettős rendszernek 
tekinthető, az is valszleg lengett sokáig a jelen állapota körül, de itt 
biztos, hogy történtek az erők hatására energiaemésztő deformációk, 
amiknek a végén a Hold beállt ebbe az egyensúlyi állapotba.

Bolygó szétszakításához kell egy bizonyos közelség. Én úgy tudtam, hogy a 
kisbolygóövezet egyszerűen a bolygókeletkezési időből maradt, de ebben nem 
vagyok vitaképes.

A szaturnusz körül nem túl rég felfedeztek egy iszonyú nagyméretű 
porfelhőt, valami 2 millió km az átmérője vagy sugara, nem emléxem. Az se 
szétesett hold.

hjozsi