[elektro] orokmozgo

[jhidvegi]

Horvath Zsolt wrote:
> És valami ilyen elven gyorsítják az űreszközöket is.
> Sajna annyira nem értek hozzá, de a lényeg az, hogy megfelelő
> sebességgel és szögben "elmegy" egy égitest mellett mondjuk
> az űrhajó, majd tesz egy félkört talán? És felgyorsul. Amennyi
> energiával az űrhajót gyorsítod, az égitest forgása annyival csökken?

>> Nem egeszen, de majdnem van ilyen keszen. Ugy hivjak, arapaly.

Ez sem így van - vagyok kénytelen ezt mondani.

Árapály módszerrel csak bazi nagy tömegek tudnak egy forgó égitest, mint 
pl a föld, forgási energiájának a rovására energiát nyerni, de csak akkor, 
ha a keringési idejük lényegesen kisebb, mint a nagyobb égitest 
körülfordulási ideje. Ezt teszi pl a Hold. Feltétel, hogy ő okozza az 
árapályt. Ha nem ő okozza, akkor semmi nem történik. (Ez világos lesz az 
alábbiak alapján: kiesik a szinkronból.)

Még kvalitatíve is belátható, miről van szó: a hold ugye közelebb húzza 
magához a deformálódni képes földi anyag közelebbi részét, a távolabbi meg 
centrifugális erő következtében kerül távolabb az ellenoldalon. Ezért a 
Föld kb úgy modellezhető, mint egy kézi súlyzó, tehát egy rúd, és a rúd 
két végén két egyforma tömeg.

Na de közben forog is a föld, ami miatt ennek a kézi súlyzónak a rúdja nem 
a hold felé mutat, hanem mindig kicsit előrébb.

Ha papírra felrajzoljuk, meg pár képletet felírunk, középiskolai matekkal 
is belátható, hogy a súlyzó (pontosabban a hold-föld rendszer) 
tömegközéppontjához képest a két golyó által a holdra ható két erő eredője 
nem a tömegközéppont felé mutat, hanem kissé előrébb.

Ezt úgy is mondhatjuk, hogy nyomaték jön létre, ami a Holdat gyorsítja, a 
Földet fékezi.

Ilyet nem tud pl egy űrhajó "elkövetni". Kicsi hozzá a tömege, nem jön 
létre semmiféle észlelhető árapály hatás.

hjozsi