[elektro] Melyik a legerősebb kondi?

[jhidvegi]

elight wrote:

> Üzemi 50 A szeretnék 120V -on kikapcsolni..

Akkor jól emlékeztem, szóval fet. :-) Lehet, hogy a fesz miatt ez már 
TO247-szerű lesz. Igtb nem annyira szerencsés.

> Sajnos mindkét oldalon nagyon alacsonyak a belső ellenállások..

Na most gondold át, hogy ha tirisztort rax be, akkor kieg fojtó nélkül a 
feladat végre se hajtható.

> Megismételjem FET-el?

Én azt tenném. Persze előre jól átgondolva, méretezve.

> Ugyanakkor a Tirisztoros próbánál a TIRI megmaradt,
> és a bizti szépen kiégett. A jelenleg kioltó részen
> görcsölök.

Így nem érdemes, nem fog sikerülni. Ha meg a bizti kiolvadása is benne van 
a pakliban, akkor semmit se csináltál.

> Még nem értem , mit akarhatok elérni , IGBT helyett
> pár darab TO220 tokos FET -el  a főáramkörben?

Talán az elérhető sebesség lehet fontos. Nekem pl sikerült már olyat 
csinálnom (asszem írtam is), hogy 8ns alatt csapott át a feten a fesz 
500V-on. Tehát 0-->500 és vissza is ennyi.
Azt sajna nem mértem meg, hogy pl a nyitófesz megjelenése a gate lábon 
után mennyi idő múlva moccant meg a drain, de az biztos, hogy a teljes 
áramot már vitte, amikor még a teljes fesz rajta volt, illetve kikapcsnál 
már a teljes feszig elért, amikor még vinnie kellett a teljes áramot. 
(Persze ez igbt-nél is így van). De a fetnek konkrét, mérhető, ellenállása 
van. Jól tervezhető tehát a rá jutó áram zárlatban.

Az igbt-ben vannak pn átmenetek tárolt töltéssel, a levezérlés belső 
ellenállás által történik, míg a fetnél izomból ki tudod sütni a 
gatekapacot. Szóval ezért valszleg gyorsabb.

> Pont az a másik problémám , amiért küzdök,
> ha szélső esetben valami elmegy,
> akár a segédtápban, akár a vezérlési vagy kioltó körben,
> és végképp kaputt , inkább menjen el a 80 A bizti
> de azért épen maradjon az elektronyikus kapcsoló elem.

Valszleg a fet maga olcsóbb, mint a bizti, és kisebb is. :)

> Azt természetesn gondoltam hogy a főáramkör áramát, mialatt nő,
> kikapcsoláskor vissza kell tolni a tirisztorba az áttöltődés ideéig..
> Ezért kellene a combos kondi.

Nem ez a lényeg.
Na akkor részletesebben:
Legyen a negatív a nulla, tehát a tirisztort berakod a pozitív ágba. Anód 
a táphoz, katód a terheléshez. A terhelésen nem nőhet meg a fesz. Fojtóra 
nem pazarolsz energiát.

Mit tudsz tenni? Kell valami kondér, amit feltöltesz a tápfesznek a 
duplájára (van kapcsolás, ahol a 4-szeresére töltik). Kell egy 
kapcsolóelem, ami ezt a kondit rásüti a katódra, miközben az anódon a 
feszt valami pufferkondi fogja meg. Ezáltal a katódon az anódhoz képest 
létrejön a pozitív fesz, amit ott kell tartani egy biztonságos faktorral a 
tirisztorra jellemző ún. szabaddáválási időn túl.

Ha ezt az elrendezést nézed, a fojtó a katód és a terhelés között 
elengedhetetlen! Ez fogja felvenni a nagy pozitív tüskét.

Hogy alakulnak az áramok?
1. a tirisztor árama akkor szűnik meg, amikor a katódfesz fölé tud 
emelkedni az anódfesznek. Ekkor a kimenőfojtón lévő teljes terhelőáram 
átterelődik a kondira, ki akarja sütni. Mivel persze a fojtó kondi oldali 
pontja nagy pozitív feszre került, a fojtóban az áram tovább nő a terhelés 
felé, ezt nem árt tudni.

Ha nagyon nagy a fojtó, a rajta lévő áram gyakorlatilag nem változik. 
Vegyük ezt elsőre. A kondit ez az áram lineárisan süti ki. Ha U a 
bemenőfesz, és 2U a kondi startfesze, akkor U a változás, amit a 
terhelőáram nem okozhat rövidebb idő alatt, mint tszab.

du/dt=i/c-ből a katódfesz újra csak t=c*U/i > tszab akatt érheti el az 
anódfeszt, különben a tirisztor basic kialudni, újragyújt, és ha spiccen 
van a dolog, és megkapja az immár sokkal nagyobb áramot, akár ki is 
nyekkenhet. (Mert a lapkán ronda folyamatok zajlódnak le, nem olyan, mint 
egy korrekt, kellő erejű impulzussal történő begyújtás). Tovább rontja a 
helyzetet, hogy nyilván nem akarsz valami böszme fojtót berakni, ami miatt 
az oltás alatt a kimenőáram jelentősen megnőhet, tehát a zárlaton túli 
növekedésről beszélek. Főleg, hogy az oltás elején a fojtón dupla 
betápfesz van, a kimeneten meg nulla! (di/dt=U/L, tehát az áram meredeken 
nőni fog.)

Gyakorlatilag fel akarod találni azt az áramkört, amit a hajdani VBKM 
egyik gyárában csináltak, ez egy 63A-es targonca akkutöltő volt. 150V-ról 
járt, és 24...80V-os targoncákat lehetett vele tölteni. A kimenőfojtó 
súlya valami tizenkilós volt, a kondi értékére nem emléxem, de nem 1uF, az 
biztos. :-)

Szóval, ha nem akarsz magadnak bajt, sok szívást, az egészet elfelejted!

hjozsi