[elektro] hullamhossz merese

[Erdos Zoltan]

koszi a leirast, atragom magam rajta. :-)
kb ertem,amit leirsz, bar meg mindig kerdes a res eloallitasa, illetve a 
saccolt hullamhossz es a resszelesseg viszonya. pedig erosen bejatszik a 
kep elessegebe.

eloszor megprobalom a cd lemezes modszert, es majd beszamolok

Z.

jhidvegi wrote:

> Erdos Zoltan wrote:
> 
>>ezt nem ertem :-(
>>
>>a lathato tartomanyban az optikai res olyan forman viselkedik, mint a
>>prizma, de ehhez kellene egy referencia hullamhossz is. es minek a ket 
>>res?
>>
>>hogyisvanez ?
> 
> 
> Nos, úgy értettem, hogy van a két olyan rés, ami összemérheto a vélheto 
> hullámhosszal. Az ide érkezo fény a rés után úgy viselkedik, mintha a rés 
> lenne a fényforrás. Mivel egyszerre érkezik a két réshez a fény, ez a két 
> fényforrás szinkronban rezgonek fogható fel.
> 
> Emiatt a rés mögötti mondjuk eronyore (papírlap) érkezo olyan hullámok, 
> amik azonos fázisban érkeznek oda, erosítik egymást, míg azok, amik 
> ellenfázisban, azok meg kioltják.
> 
> Tehát nem színképvonalat kapsz, hanem lágyan elmúló meg feléledo sávokat. 
> (Feltéve, hogy egyféle fény jön a fényforrásból.)
> 
> Kb lehet ismerni a hullámhosszt, ha UV, akkor valami 200...400 nm közötti 
> lesz.
> 
> Hogy egyszerusítsünk a dolgon, a papírlap legyen ívesen meghajlítva úgy, 
> hogy a két rés legyen a középpontban. Jó közel célszeru amúgy is lenniük 
> egymáshoz.
> 
> Ekkor a papírlapra innen eso két fénysugár hosszának az összege kb 
> állandó, 2R, és legyen a két rés távolsága d.
> Ha a fényes rész közepe és a mellette lévo sötét rész közepe közti 
> távolságot pl s-sel jelöljük, az ernyo egy pontjától meg a két rés b 
> (radián) szög alatt látszik, akkor d=R*b.
> 
> Pont középen kell lennie a fényesség maximumának. Ha a sötétedés 
> maximumától húzol két vonalat a két réshez, akkor a b szög kb marad. Ha a 
> fekete rövidebb vonalról húzok egy merolegest a hosszabbra, akkor ahol a 
> derékszög van, az a réstol éppen fél hullámhossznyi távolságra van.
> 
> Az s távolság ad egy g szöget: s=R*g, a két rés felezési pontja közé 
> húzott egyenesek zárják be.
> A két rést összeköto egyenes a kis háromszög átlója, a sötét részrol 
> húzott hosszabbi sugár azon darabja, ahova érkezik a meroleges a másik 
> réstol, az az egyik befogó, maga a kibocsátott meroleges meg a másik. 
> Ennek a hegyesszöge is g.
> 
> Mivel itt olyan kis szögekrol lehet szó, hogy a háromszög nagyobbik 
> befogója és az átlója kb ugyanannyi, nem nagyon kell szögfüggvényekkel 
> számolni (de persze lehet). Ha nem számolunk, akkor
> A fél hullámhossz: lambda/2=d*g, fent meg s=R*g, amibol g=s/R, tehát
> Lambda=2*d*s/R. Itt minden adat mérheto, ismert, tehát direktben kijön a 
> hullámhossz. A pontosság attól függ, hogy ezeket a mennyiségeket milyen 
> pontosan lehet mérni, eloállítani.
> 
> Ha nagyon nagy az s, és már nem jó közelítés a szöghöz tartozó húrt 
> sugár*szöggel számolni, akkor lehet szögfüggvényezni.
> 
> Így leírva nagyon kusza, de ha lerajzolod, egész könnyen látszik minden.
> 
> Azt készséggel elismerem, hogy ez egy macerás módszer a többiek által 
> ajánlotthoz képest, foleg a megfelelo rés eloállítása. Pl alufóliát 
> pengével megvágni... Viszont lehet, hogy Öveges József elmosolyodik 
> odafenn. :-)
> 
> hjozsi 
> 
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]
> 
>