[elektro] hullamhossz merese

[jhidvegi]

Erdos Zoltan wrote:
> ezt nem ertem :-(
>
> a lathato tartomanyban az optikai res olyan forman viselkedik, mint a
> prizma, de ehhez kellene egy referencia hullamhossz is. es minek a ket 
> res?
>
> hogyisvanez ?

Nos, úgy értettem, hogy van a két olyan rés, ami összemérheto a vélheto 
hullámhosszal. Az ide érkezo fény a rés után úgy viselkedik, mintha a rés 
lenne a fényforrás. Mivel egyszerre érkezik a két réshez a fény, ez a két 
fényforrás szinkronban rezgonek fogható fel.

Emiatt a rés mögötti mondjuk eronyore (papírlap) érkezo olyan hullámok, 
amik azonos fázisban érkeznek oda, erosítik egymást, míg azok, amik 
ellenfázisban, azok meg kioltják.

Tehát nem színképvonalat kapsz, hanem lágyan elmúló meg feléledo sávokat. 
(Feltéve, hogy egyféle fény jön a fényforrásból.)

Kb lehet ismerni a hullámhosszt, ha UV, akkor valami 200...400 nm közötti 
lesz.

Hogy egyszerusítsünk a dolgon, a papírlap legyen ívesen meghajlítva úgy, 
hogy a két rés legyen a középpontban. Jó közel célszeru amúgy is lenniük 
egymáshoz.

Ekkor a papírlapra innen eso két fénysugár hosszának az összege kb 
állandó, 2R, és legyen a két rés távolsága d.
Ha a fényes rész közepe és a mellette lévo sötét rész közepe közti 
távolságot pl s-sel jelöljük, az ernyo egy pontjától meg a két rés b 
(radián) szög alatt látszik, akkor d=R*b.

Pont középen kell lennie a fényesség maximumának. Ha a sötétedés 
maximumától húzol két vonalat a két réshez, akkor a b szög kb marad. Ha a 
fekete rövidebb vonalról húzok egy merolegest a hosszabbra, akkor ahol a 
derékszög van, az a réstol éppen fél hullámhossznyi távolságra van.

Az s távolság ad egy g szöget: s=R*g, a két rés felezési pontja közé 
húzott egyenesek zárják be.
A két rést összeköto egyenes a kis háromszög átlója, a sötét részrol 
húzott hosszabbi sugár azon darabja, ahova érkezik a meroleges a másik 
réstol, az az egyik befogó, maga a kibocsátott meroleges meg a másik. 
Ennek a hegyesszöge is g.

Mivel itt olyan kis szögekrol lehet szó, hogy a háromszög nagyobbik 
befogója és az átlója kb ugyanannyi, nem nagyon kell szögfüggvényekkel 
számolni (de persze lehet). Ha nem számolunk, akkor
A fél hullámhossz: lambda/2=d*g, fent meg s=R*g, amibol g=s/R, tehát
Lambda=2*d*s/R. Itt minden adat mérheto, ismert, tehát direktben kijön a 
hullámhossz. A pontosság attól függ, hogy ezeket a mennyiségeket milyen 
pontosan lehet mérni, eloállítani.

Ha nagyon nagy az s, és már nem jó közelítés a szöghöz tartozó húrt 
sugár*szöggel számolni, akkor lehet szögfüggvényezni.

Így leírva nagyon kusza, de ha lerajzolod, egész könnyen látszik minden.

Azt készséggel elismerem, hogy ez egy macerás módszer a többiek által 
ajánlotthoz képest, foleg a megfelelo rés eloállítása. Pl alufóliát 
pengével megvágni... Viszont lehet, hogy Öveges József elmosolyodik 
odafenn. :-)

hjozsi