[elektro] Takaréktrafó

[Palasik Sandor]

>> A vas "nem tudja" mekkora a teljesitmeny. Nagyobb teljesitmenyre
>> kizarolag azert kell nagyobb vas, mert a kisebbre nem fer fel a
>> szukseges huzalmennyiseg.
>
> Na azért ez nem helytálló.
> Azért kell a nagyobb vas, mert a mágneses ohm-törvény szerint nagyobb
> gerjesztéshez nagyobb fluxusra van szükség. Mivel a trafókat általában
> ugyanarra a fluxus-sűrűségre méretezik ezért nagyobb fluxushoz nagyobb
> keresztmetszet kell.

De bizony helytálló. A fluxussűrűség a vasban csak az egy menetre jutó
feszültségtől függ, nem az átfolyó áramtól, legalábbis trafónál. Lehet
kisebb vassal és több menettel vagy nagyobb vassal és kevesebb menettel
trafót csinálni. Összességében a vaskeresztmetszet és az ablakkeresztmetszet
szorzatától függ a trafó teljesítménye, ez is azzal a feltételezéssel, hogy
az áramsűrűség állandó.

Az más kérdés, hogy ha valaki ezt végigszámolja, akkor kiderül, hogy a
legjobbak a kör keresztmetszetű trafómagok, ha ez valamiért nem praktikus,
akkor már legközelebb van hozzá a négyzet és ebből jön olyan ökölszabály,
hogy a vaskeresztmetszet a teljesítmény gyökének az X-szerese.

> Nem ezt kérdeztem.
> Hanem elméletet:
>  A primer "felső felén" megy 1A, ami kijön a középkivezetésén.
>  A gerjesztés miatt az alsó tekercsfélen is kialakul 1A, tehát a
>  középkivezetésen 2A folyik.

Eddig rendben.

>  Namost akkor mennyi öyyzfluxusra van szükség ? Szerintem egy 50W-os
>  vasmagból ki lehetvenni takarékkapcsolással 100-at. Hol hibázok ?

Ott, hogy nem a fluxusmennyiség, és a menetszám változik, hanem a szükséges
drótkeresztmetszet. Ahelyett, hogy lenne egy tekercsed, amit melegít a
teljes primeráram és egy másik, amit melegít a teljes szekunder áram,
ehelyett van egy fél tekercsed, amit az egyik és fél tekercsed, amit a két
áram különbsége melegít.

Abban igazad van, hogy kisebb trafó is elég. A Magyari Béla féle
Rádiótechnikai Zsebkönyv szerint a trafót kisebb teljesítményre kell
méretezni, konkrétan a két áram közül a kisebbet kell összeszorozni a két
feszültség különbségével. Ebből, ha jól számolom, nem kétszeres, hanem 
négyszeres teljesítmény jön ki feszültségfelezésnél.

Palasik Sándor