[elektro] Poénok az elektronikában

[Nagy Zoltán]

1. Tizenot-hat evvel ezelott. W3.1 korszak. Fonokomnek el kellett mennie 
valamiert, csak a munkaido vegere ert vissza.
Amig tavol volt a kollegammal kitalaltuk, hogy egy csomo ablakot 
megnyitunk es a kepernyot elmentettuk, majd betettuk
hatternek. Az ikonok kozott ottt volt az igazi feadatkezelo is de hat 
azt nem vette eszre. Munkaido vege elott ot percel
beviharzik, ki akarja kapcsolni a gepet. Persze egyik "ikon" se reagal 
semmire. Biztos lefagyott. Reset. Persze utana sem valtozott
semmi. Kocsiba bepakolja az egeszet es hazaviszi. Masnap elmondta, hogy 
valami ismeretlen gyikja volt a gepenek
de miota ujra installalta megszunt a hiba. Biztosan valamilyen virus - 
mondja. Hat persze, egeszen biztosan - helyeseltunk
es mind a ketten rohantunk a WC-be rohogni.

2. Nem elektronikai a tema de egy nagy budapesti elektronikai gyarban 
tortent vagy harminc eve amikor meg teljes volt a foglalkoztatottsag.
Jozsira - leven agyilag zokni - mas mubkat nem lehetett bizni minthogy 
az uzemek kozott egy kannaban korbe hordja a teat.
Kozben sok zrikalas, kisebb nagyobb szivatas is erte. Egyik ilyen tul 
erosre sikeredett akcio utan a vezetoseg osszehivott egy munkasgyulest
aminek egyetlen napirendi pontja a Jozsi volt. Itt persze mindenki 
megigerte, hogy ilyen tobbet nem fordul elo, meg, hogy nem szivatjuk a
Jozsit stb. stb. A szokasos utolso kerdesre, hogy 'Van-e valakinek meg 
hozzaszolasa'-ra jelentkezett a Jozsi. Mondjad Jozsi - biztattak!
Haaat... Haaat ha ilyen rendesek lesztek es megigeritek, hogy nem 
szivattok tobbet akkor en is megigerem, hogy soha tobbet nem hugyozok a 
teatokba!

NagyZe