[elektro] Szetszedtem 239

[Xorn]

2009/2/15 Balázs Bámer <bamerbalazs at gmail.com>:

> Ez nem így van. A perforációt húzó fogaskerék minden kocka
> továbbításakor ugyanannyit fordul a legprimitívebb boxgéptől a Pentax
> LX-ig. A filmet fölcsévélő, beépített orsó viszont dörzskapcsolatban
> van e mechanikával, és "túl van hajtva", tehát amikor sok film van
> rajta, többet csúszik, míg üresen kevesebbet, hogy a film végig feszes
> lehessen. Ha közvetlen erről hajtanák a filmet, a kockák közti
> távolság nagymértékben változna a már ellőtt filmmennyiség
> függvényében.

Valami van benne, most, hogy mondod... :-)

> Az említett LX tudta azt is, hogy visszatekerve igen nagy pontossággal
> rá lehetett állni bármelyik kockára, így utólag is lehetett kettős
> expozíciókat készíteni. Más márkák nagy gépeiről ilyet nem tudok,
> lehet, hogy volt.

Az enyem ilyent nem tudott, bar a Zeniten lehetett szorakozni a
visszatekeres reteszoldo gombjaval valahogy, es ujra felhuzni
tovabbitas nelkul a zarat dupla expohoz. De visszaallni nem lehetett,
az biztos.

Amugy a 4 cm-es rollfilmbe is lehetett volna 6 centinkent - kepkocka
hatarra - egyetlen lyukat utni, hogy tudja, hol kell megallitani a
kovetkezo kepkockahoz. Mindegy, elmult... Jelenleg a digi gepek
nagyjabol elertek azt a felbontast, amit a film tudott regen
(legalabbis a 24x36-os atlagos esetben).

-- 
Best regards,
Andy