[elektro] gyémánt

[jhidvegi]

Xorn wrote:

> Azzal a centrifugalis erovel is van gond. Ami akar feljebb, akar
> lejjebb van 36000 km-nel, az nem szeret pontosan egyszer forogni korbe
> naponta a Fold korul. Spiralba csavarodna az egesz motyo igen rovid
> idon belul es ratekeredne a Foldre.

Neeem, ez tök jól ki van találva. Együtt forognának, de amelyik rész 
36ezernél lejjebb van, az ugye túl lassan forog, ezért le akarna esni, de 
nem tud, hanem erőt fejt ki lefelé minden egyes tömegdarab. Amelyik meg 
feljebb van, az meg túl gyorsan forog, ezért felfelé fejt ki erőt.

Ez az a dolog, amiért egy súlyzó alakú tárgy (persze csak, ha jó nagy) 
stabil állapota keringés közben csakis olyan lehet, hogy a rúdja sugár 
irányú. Vagy bármilyen két tömeg, amit akár kötél köt össze.

Ez az a hatás, amiért a hold beállt az egyik felével mindig a föld felé 
nézve. Nyilván korábban lengett ekörül a stabil helyzet körül, de ez a 
lengési energia árapály deformációkkal felemésztődött benne.

El tudom képzelni, hogy most is van még ilyen lengés, csak nagyon kicsi. 
Talán a csillagászok tudnának erről valamit mondani.

Kis példa: ha 300km magasan kering egy űrhajóféle, és kiereszt egy tárgyat 
egy 10km hosszú súlytalannak tekinthető kötélen, aminek sokkal kisebb a 
tömege, mint az űrhajóé, akkor tekinthetjük úgy, hogy a rendszer az űrhajó 
pályája szerint kering. Kijjebb, a kis tömegnél a g 0,0269 m/s2-tel 
kisebb, mint az űrhajónál, ahol valami g1=9,858 m/s2 (-re jött ki nekem).

A keringési omega gyök(g1/r1-ből 1,216e-3 rad/s mindkét tömegé.
(ell: keringési idő: 2pi/omega=5167s=86 perc. Ennyi szokott lenni?)

A külső tömegnél ható centrif. hatásból származó gyorsulásnövekmény:
omega^2*10000m=0,0148 m/s2.

A kettő együtt pedig 0,042m/s2, szóval 42g-ot mutatna kis mérőke, ha egy 1 
kilós tömeg lógna egy spagócán az űrhajótól 10km-rel kijjebb, miközben 
stabilan állna sugár irányban a spárga. (Ha el nem számoltam valamit 
kegyetlenül. Nem várom, hogy bárki ellenőrizze. :-) Én se teszem.)

Lehet, hogy ezért nem sikerült az az áramfejlesztési mód, amit próbáltak 
valami acélhuzallal. Olyan ménkű kicsi az erő, hogy a huzal, mint rugó, 
ezt tudja überelni, és összekunkorodott az egész a művelet során. Arra meg 
biztos nem volt vállalkozó, hogy maga menjen ki valami kis űrruha 
rakétával több km-re.

hjozsi