[elektro] Hegeszto aramforras20
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
Tue Dec 1 23:02:06 CET 2009
Moczik Gabor wrote:
> Hát én se :-), mivel először keríteni kell egy alkalmas vasat, aztán
> mivel alkalmas huzal a környéken nem lesz, valószínáleg 0.9-esből kell
> majd akárhány szálat összefogni...
Ha a kisebb méret jó lesz, akkor valami hipersil, és passz.
> Pl. mihez kell AC?
Alumínium awi hegesztéséhez.
> Magyarul AC módban a rövidrezárt graetz a trafóval sorban van?
> Én is így gondoltam megoldani, de a lemez nem jutott eszembe, a 150A-es
> kapcsoló lett volna a következő kérdés, de így kisebb is, jobb is.
Se nem lemez, se nem kapcsoló. Azok a csatik vannak az előlapon, amikbe
amúgy is be lehet dugni a kábeleket. Régen PAT-nak hívtuk, ami marokra
fogható gumi, és bajonettzár szerű szerkezettel szorul be kis kúpos rész
egy negyed fordulattal a lyukba.
Ebből van tehát 2 AC és 2 DC aljzat, van a munkakábel meg a testkábel, és
van egy rövid rövidzár kábel szintén a két végén ezzel a csatival.
> Hát ezaz, fogalmam sincs, mivel jó hegeszteni. Eddig lehetett simán a
> trafóval is, most az lenne a cél, hogy finomabb munkákat (vékony
> anyagok) is szépen meg lehessen oldani.
> Konkrétan mennyi kéne legyen ez a minimális áram?
Már 10-20A is elég az ív biztonságos fenntartásához.
> Meg mondjuk rövidzárra visszaállni 5A-re, nem olvad el az elektróda...
Nem jó, mert akkor tutira úgy odafagy, hogy csak valami szerszámmal lehet
elvenni onnan.
> Egyébként ezekben az 50Hz-es tirisztoros dolgokban engem az zavar
> mindig, hogy nem lehet gyorsan, akkor beavatkozni amikor kéne, ha
> egyszer be van gyújtva, akkor be van, majd a jövő héten kialszik,
> amikorra már 500A a csúcsáram. :-)
Na de a trafó eredetileg is hegesztő trafó, nem? Tehát megmarad a szóró
jellege. Ha nem szórótrafó, akkor muszáj olyan fojtót berakni, ami a
teljes áramtartományban képes fojtóként működni.
> Ilyen körülmények között hogyan kell strapabíró és gyors áramgenerátort
> csinálni, mikor gyújtsam be a tirisztort, hogy az áram pont jó legyen?
Hogyhogy mikor? Majd megmondja a gyújtóáramkörnek az áramszabályozó. :-)
Nem egy vészes feladat, fog menni procival is. :-)
>> Aztán lehet ferde karakterisztikát csinálni (az ívhossztól függeni fog
>> az
>> áram, egy lehetőség a hegesztő kezében), valamint lehet az ívfeszt
>> korlátozni (fröcskölés).
>
> Ilyenkor nem alszik ki az ív?
Annyira kell csak korlátozni, hogy a fröcskölés lecsökkenjen. Ha annak is
van egy potija, ki-ki a kézügyességéhez igazíthatja.
>> Nagyfrekis ívgyújtás kizárólag awihoz kell. Váltóáramúhoz folyamatosan,
>
> Miért, AWI-n nullátmenetél kialszik az ív és nem gyullad vissza?
Alunál kell a váltó. Hát igen, kialszik, és nem gyullad vissza. Viszonylag
sokat hegesztettem váltóval alut, folyamatosan ment a nagyfreki. Ennél az
a ciki, hogy nagyon nem mindegy, mikor van a szikra. Nem lehet közben
igazán a szikrát látni, érzékelni, csak a hiányát, vagy ha rosszkor van.
> Van egy ilyen nagyfesz cucc itt egy ipari gépről, benne egy trafó,
> ellenállások, szikraköz, kondi, tekercsek... Ez nem nagyfrekis,
> szerintem ezzel csak impulzust lehet adni. Vagy a franc tudja. :-)
Végülis az impulzus is nagyfreki. Általában néhány periódus csak, de kb
1MHz. Hasonlít az autó gyújtásához.
> Ehhez kell akkor egy becsatoló trafó, meg a fent említett dolgok?
Nem kell becsatoló trafó, illetve van persze trafó, ami a nagyfesz egység
része. Mint a gyújtótrafó szekunder tekercse. Az egyik módi, hogy a
nagyfrekit leválasztó nagyáramú fojtóra van kapcsolva direkt, ami a
pisztoly áramkörében van (negatív pont). Ennek a fojtónak az áramforrás
felőli végéből a pluszra megy egy 1uF-os kondi, ami képes már teljesen
rövidre zárni 1MHz-ileg az áramforrás kimenetét. Ha ez nincs, akkor
agyonverheti a nagyfesz az áramforrást.
Tehát így a ferritmagos fojtóra jut a nagyfesz, és mivel a hátsó pontja
hidegítve van, a pisztoly kábelére. Ez úgy van méretezve, hogy csak addig
képes felvenni a nagyfrekit, amíg nincs áram. Ha elindul az áram, rögtön
telítődik, és mintha ott se lenne, csak egy darab réz.
A másik megoldás hasonló, csak ott a teljes kimenetre kötik egy szintén
1uF-os kondin át a nagyfrekis nagyfeszt. Az előző megoldás és eközött az a
különbség, hogy itt az áramforrást védő kondi nincs igénybevéve NF áramra
számottevően.
> Ez lett volna a végcél, de úgy látom eléggé mást igényel, ez inkább egy
> másik konstrukció lesz, majd egyszer ha sok időm lesz. :-)
Szerintem se érdemes összekombinálni mindent.
A hordozhatóságra is gondolj. Szerintem a jó megoldás: van egy kis
inverter, ami vasággyal együtt is csak 5 kiló, és bárhova el tudod vinni.
Van egy MIG-MAG (ez a huzalos szokványos elnevezése) masina, ami csak ez,
és ha jól van megcsinálva, ez is hordozható, csak jóval nehezebb. Aztán
van az awi... ez viszont összehozható a kézivel. Tehát ha van egy ilyen
kis inverter, az használható awi áramforrásként, persze akkor csak DC. Az
AC azért kellemetlen, mert elvileg ki kéne lőni belőle a DC-t. Régen úgy
csinálták, hogy az áramot egy bazi konditelepen küldték át. Valszleg van
valami egyenirányító hatása az awi ívnek, amikor alut nyomatnak vele.
Szóval elvileg, ha nem invertert veszel alapul, akkor is 2 masinát kéne
csinálni.
hjozsi
More information about the Elektro
mailing list