[elektro] GSM sebességmérés

[jhidvegi]

Charles Hoss wrote:

> a rugo nem csillapitja a rezgest , mert nem nyeli el , alakitja hove .
> lesz egy freki ahol osszelebegnek , es mindenhol mindkettot kemenyen
> megrazza .

ez azért nem ilyen tökegyszerű. Itt van a rendszerben nyelő, a kihajtás. 
Az egész hóbelevanc méretezés kérdése.
Mondjuk a rugó megfelel egy fojtónak, a két tömegrész egy-egy kondinak, de 
a második tömeggel párhuzamosan ott van a terhelés, mint ellenállás. 
Persze bonyolítja a helyzetet, hogy ott a jármű tömege, ami egy újabb 
kondinak felel meg, de szintén rugalmas elemekkel kapcsolódik, sőt, még 
kotyogás is lehet itt-ott, ami megfelel pl antiparalell diódának.

A betáp oldalon meg ott vannak a dugattyúk okozta nyomatéklökdösések, amik 
hasonlítanak valamilyen pl tirisztorok vagy igbt-k bekapcsolgatásaihoz.

Meg lehet úgy méretezni, hogy ne legyen lengés, bár kétségtelen, hogy elég 
bonyi a rendszer ahhoz, hogy ez ne legyen könnyű. Ezek szerint nem is 
szokott sikerülni. Pl hogy lehet, hogy a fojtó (rugók) útja korlátozott, 
ez olyan, mintha pl varisztort raknék a fojtóval párhuzamosan. Bizonyos 
fesz fölött vág, azaz ütközik. Ilyet az elektroban épeszű ember nem követ 
el, vagyis úgy nem méretezünk fojtót, hogy jajistenem, átüt egy előállható 
feszen, tehát meg kell védeni.

Az jobban érthető, hogy a kaszni rugóival párhuzamosan tesznek sokkal 
keményebb rugókat (felütköző gumikat), mert ott a fesz, vagyis az 
megfeszítés csak üzemszerűen jósolható, de ha zuhan egyet a járgány, és 
kerékre érkezik, az sokkal nagyobb összenyomódást kívánna a rugótól, mint 
amennyi hely rendelkezésre áll a menetek között, tehát összeérnek (átüt). 
A dugattyúk által mért legnagyobb erő viszont ismerhető. Ezért felütközés 
épeszű esetben max attól lehet, hogy bevágják a satuféket. Megfelel egy 
kimeneti zárlatnak, ahol az üzemszerűen nem telítődő fojtóra túl nagy 
fesz-idő terület esik, és telítődik.

Így most biztos sánta itt-ott az analógia, de anno tanultunk valami 
ilyesmit, mechanikai impedanciákat... amikkel ilyen mechanikai 
rendszereket pontosan úgy lehetett számolni, mint villamos rendszereket. 
Még a gumik veszteségeiről is volt szó, amik nagyobb frekiken tök máshogy 
néznek ki, mint kicsiken. (hasonlított vagy dielektromos veszteséghez, 
vagy hiszerézis vagy örvényáramúhoz.) Minden összefüggés érvényes maradt, 
minden mennyiségnek volt mechanikai megfelelője. Valahogy elektromosan 
jóval szemléletesebb a dolog, aztán lehet, hogy csak elektromos embernek. 
Nem tudom, hogy a gépészeknél is vannak-e ilyesmi fogalmak, 
megközelítések.

hjozsi