[elektro] HS 280 hangváltó

[Papp Zoltán]

2008.03.24. 06:04:29 dátumon jhidvegi <jhidvegi at gmail.com> írta:

> Ha átgondolod, akkor rájössz, hogy csakis úgy, hogy bizony ismert lesz a
> hang (jellegében), és a frekimenet lesz más. Nincs más lehetoség.

És ez így is van.

Az irányhallás ugyan fáziskéséből ered, de ez nem tökéletes, mivel ahhoz, hogy pontos irányt tudjál megadni, két irányszögre van szükséged. Ha belegondolsz, akkor a két füllel elméletileg csak azt lehet megmondani, hogy hány fokkal tér el az érkező hang iránya a két fület összekötő egyenes irányától. De kell egy másik szög is, hogy az érkező hang iránya mekkora szöget zár be egy szabadon választott, a két füledet összekötő vonalat is tartalmazó síkra. A legkézenfekvőbb ilyen sík a földdel párhuzamos sík. No ezt a szöget viszont csak tanulás útján tudod megmondani, mégpedig két adatból.
Az egyik, a hátulról hallás. Az ember füle kismértékben vágja a 4kHz körüli frekvenciákat, ha a hang hátulról jön. Próbáld ki, fordíts hátat egy hangforrásnak (pl. hangfalból jövő zene), majd tedd a füleidhez úgy a kezeid, hogy az általuk keletkezett kb. negyed-gömbcikk nyalása hátrafelé nézzen, azaz a hátulról jövő hangokat tövábbítsa a füled felé, míg az előlről jövő hangokat leárnyékolja. Persze a kezed is bele fog szólni a spektrumba, de azt kell tapasztalnod, hogy az eddig vágott frekik előjönnek.
A másik a lent/fent irányhallás, amit az a földről visszapattanó hanghullámok alapján állapít meg. Egyértelmű, hogy ha fentről vagy előlről jön egy hang, akkor más lesz a visszavert hang a földről.

Na most, amikor először hallasz egy addig ismeretlen hangot, abban a pillanatban nem tudod eldönteni, hogy az előlről jön és a spektruma olyan amilyen, avagy hátulról és a füled és/vagy a reflexiók miatt olyan. Na ekkor kezdi el forgatni/dönteni az ember a fejét, hogy az addigi egy irányinformációt kiegészítse még eggyel, és pontosabban be tudja lőni az irányt. Ez kb, olyan, mintha egy szemmel néznél 3D-s tájat, és a mélység-információt úgy érzékelnéd, hogy ide oda billegtetted a fejedet, hogy több szemszögből :-) is lássad a tájat, majd azt a fejedben összerakod.

Egyébként az emberben azért is nem tudatosul annyira, hogy a pontos irányhallást tanulja, mert ez a folyamat nagyjából a gyerekkora végére befejeződik, onnantól kezdve egyre ritkábban fordul elő, hogy addig teljesen ismeretlen hangot hall. És ha elő is fordul vele, akkor a nagy többség nem is foglalkozik ezzel, ha nem csak kimondottan figyel erre. Én - pár barátommal még a Schönherz koleszban - hobbi szinten több évig foglalkoztam hangfelvétellel/hangosítással/akusztikával, és azóta bennem maradt, hogy figyeljek a hangokra/akusztikára.

A hangfelvételeknél is a legnagyobb probléma a "tér" visszaadása. Több-csatornás felvételeknél ezt (ma már) digitális tér-szimulátorokkal próbálják reprodukálni ill. saját képükre formázni. Ehhez kell a süketszoba, hogy csak a natúr, reflexióktól mentes hangot rögzítsék.
Létezik azonban sztereó felvételi mód is, ráadásul nem is egy fajta. Ennek pl. egyik formája, az ún. "műfej" használata, amikor is egy emberi fej van megformázva, fülekkel, és a két fülben helyezkedik el egy-egy gömbkarakterisztikás mikrofonkapszula. Ekkor a felvett hangban már benne van a fej és a padló által okozott módosítások, így az ilyen felvételeket csak zárt fejhallgatóval érdemes meghallgatni, akkor lesz igazi az élmény. Ha az ember hangfalon akarja visszahallgatni a zenét/egyéb hangot, akkor általában más mikrofonozási technikát használnak.

Egyébként a legjobb az lenne, ha lenne még egy fülünk pl. a fejünk tetején, akkor valódi 3D irányhallásunk lenne, csak mindig beleesne az eső :-)
Az irányhallást egyébként pl. egyes emlősállatok a mozgatható parabola-fülükkel tökéletesítették. Nézz csak meg pl. egy macskát, amikor hallgatózik.

Üdv

-- 
Papp Zoltán
OneWay Electronics Kft
Hangszerviz