[elektro] nyák-táp
Acs Gabor
agabor at electrodesign.hu
Wed Jun 11 01:49:46 CEST 2008
Sziasztok,
arra gondoltam, tarthatnánk egy kis brain-stormingot, ki hogy szokta a nyákjainak a tápvezetékezését csinálni? Az egyik véglet gondolom az, amit az autorouter csinál, mint a spagettit húzza egyik lábtól a másikig. Másik véglet, amikor önálló rétegeket kapnak a többrétegű panelen belül valahol. Engem a 'standard'-nek mondható 2 rétegű panel kialakítása érdekelne, sokféle megoldást látni.
Pl. azt, amikor a panel belső terében mennek a jelvezetékek, és a panel körül van öntve egy bazi nagy tápszigettel. Ezt tudják a tervezőprogramok maguktól, vagy ez szemre szokott történni, ahol hely van, az legyen fólia, és akkor már táp? De olyan is van, hogy ránézésre az egész panel mintha fólia lenne, csak a vezetőpályák, pad-ek, viák körül van kihagyva egy minimális szigetelés. Ilyenkor az egyik oldal GND, másik Ut? Nincs ennek hátránya?
De a pad-hozzávezetés ezeknél sokszor nem csak egy lyuk a telifóliából, hanem több irányból kis összeköttetések vannak (forraszthatóságon kívül van ennek jelentősége?). De sokszor látni azt is, hogy csak a lyuk van.
A gyakorlatban egy nem túl nagy panel működőképes a spagettimódszerrel is, nyilván a sor végére már érezhető fesz. esés, kisebb terhelhetőség jelentkezik. Eléggé nagyfrekvenciás paneleknél biztos befolyásolja a kölcsönhatásokat a vezetékezés.
Az én autorouterem nem is nagyon tud dolgozni, ha nincs meghagyva a tér a pad-ek között. Ekkor teledrótozza ami helyet talál, már nem lehet szigeteket létrehozni. Szóval a körbe tápfóliázott panel csak szorgalmas kézimunka eredménye tud lenni, vagy csak az én programom ilyen buta?
Őszintén szólva, még nem találkoztam MCU sebességű/terhelésű paneleknél olyannal, ahol ne működött volna az autorouter kriksz-krakszolása. Persze nem valami szép, de működik.
Van pl. valamelyik egyetem valamelyik szakán ilyen tárgy, vagy ezt mindenki a tapasztalatai alapján tanulja meg?
Gábor
More information about the Elektro
mailing list