[elektro] Nagy fesz nagy freki

[jhidvegi]

Info wrote:

> Naja. Aluhegesztőt akarok csinálni. Olyan 4kW körül. Persze
> képzeletben :) majd ha lesz rá lém.

Annál nem vagyok biztos benne, hogy megéri. Az egyéb szerelvényeket, 
alkatrészeket rakd össze, és kijön egy gépméret, súly. Ha ehhez 
hozzáadod a trafót, mondjuk hagyományosabbat 40-60 kHz-nél, meg a 
planártrafós módit, és alig lesz tőle könnyebb, akkor kár kínlódni.

A habkönnyű hegesztőinverterek kb 100kHz-cel ketyegnek. A gép akkora 
súlyú, mint egy normális üres pisztoly a munkakábelével. :-) És ebben 
benne van a burkolat, meg ilyenek. Biztos kell még ilyen-olyan szelep, 
csatlakozó... szóval ezek számítanak, nem tudod nagyon összenyomni.

> Utánaolvastam, hogy váltogatni kell a polaritást az oxidáció miatt, és
> ezt gyorsan kell tenni az ívkialvás miatt.

Emiatt nem kell nagy freki, inkább gyors polaritásváltás.

> Egy újságcikkben elemezték
> az induktív elemek miatti késlekedést és bemutattak néhány módszert.
> Az egyik módszer az volt, hogy két tápegység soros fojtóval, és az
> egyik rövidzárban dolgozik a másik az elektródára. Így a fojtókban
> nem kell újra felépülnie a mágneses térnek ami az ív kialvását
> eredményezné.

Mert ez egy rossz megoldás.

> Közben agyaltam, hogy ha egy középkivezetéses fojtó
> szélső kivezetésein váltogatnám szinkron a pálcsa kábelét akkor benne
> megmaradna a tér mindíg ugyanazzal az áramiránnyal, így már csak a
> kábel induktivitása lehet gond meg a kiürítési idők.

Miért kell agyonbonyolítani? Kell egy sima dc áramforrás, áramgenerátor, 
ami után van egy fethíd vagy igbt-híd (inkább fet). Ez úgy van 
vezérelve, hogy van kis átfedés is, tehát us nagyságrendű ideig rövidre 
is zárja az áramforrást. Tehát a szünetidő ennyi lenne, de akár 
csökkenthető is. (Eltüntetni azért nem kéne, mert terhelés nélkül az 
áramgenerátor rámászna a fethídra, amiben épp minden fet ki van 
kapcsolva, tehát a reverz diódák lennének szarráterhelve.)

A fethíd kapcsolási frekije akár pártíz Hz is lehet, fölösleges döngetni 
a frekit. A hagyományos váltóáramú awi gépek alura 50Hz-cel mennek nagy 
soros kondival. Lehet persze, hogy jobb mondjuk párszáz Hz, de hogy nem 
kell 100kHz, az biztos.

> Még az ívgyújtáson agyalok, csak rezonáns módszert láttam eddig
> szikraközzel...ha lehet kihagynám.

Erre sokféle módszer van, nekem a tirisztoros módszer vált be anno. 
Biztos van jobb is, ez kb úgy épült fel, hogy egy ellenállás, egy dióda, 
ez rámászik egy kondira (10uF 400V), innen egy ellenállás egy kondit 
tölt, ami elérve egy diac billenési szintjét, egy tirisztorra süti egy 
ellenálláson át ezt az utóbbi kondit. Az begyújt, és a hálózati kondit 
rásüti egy néhány menetes tekercsre, amivel szoros csatolásban van egy 
sokszorakkora menetszámú tekercs. (Nálam egy tv sorkimenő vason volt, a 
két száron 4-4 menet párhuzamosan, erre sütöttem rá a 320V-ot, a 
szekunderek sorbakötve, és kb 6kV-ot adott.)

A gép kimenetében volt egy nagyáramú ferrites fojtó, ami áram nélkül 
képes magára venni a nagyfrekit. Az áramforrás felőli részen egy 1uF-os 
kondi, ami képes lenyelni ezt a kb 1MHz-es frekit úgy, hogy semmi nem 
jut be. Ha átüt az elektródaköz, akkor megindul az áram (ha a nagyfreki 
elég lágy azért, nem nanosec ideig tart), és ha elindul az áram, a 
ferrit fojtó azonnal be is telítődik akár, de a nagyfrekis jelet is le 
lehet kapcsoltatni pl egy reed áramérzékeléssel.

Itt egy kicsit zűrös, ha meredek átkapcsolású inverter váltja a 
polaritást. De az ív nem annyira gyors, lehet, hogy berakható egy akkora 
fojtó, ami elkeni kicsit a négyszöget, de az ív még égve marad, nem kell 
úgy, mint a színuszos esetben, félperiódusonként újragyújtani. Ezt a 
kissé elkent négyszöget még elviselheti az NF szűrő 1uF körüli kondér. 
(De lehet, hogy kisebb is lehet az.)

Kíváncsi vagyok, tetszik-e ez az elrendezés. :-)

hjozsi