[elektro] Párásító

[jhidvegi]

Papp Zoltán wrote:

> Mivel légkondival fűtünk, ezért ugye a kültéri néha fagypont alá hűl.
> Ekkor jegetleníti, mégpedig úgy, hogy egy ideig megfordítja a
> folyamatot, azaz fűti a kültérit, mikörben a beltéri hűt. Ekkor
> óhatatlanul is párátlanít is egyben.

Ezt ismerem (én is légkondival fűtök évek óta), de ez nem csökkent a 
páratartalmon. Nem folyik ki kondenzvíz, mert ilyenkor nem műk a beltéri 
ventillátor, a pára dér ként jelenik meg a lemezeken, és a leolvasztási 
ciklus végén, amikor fűtésbe csap át a folyamat, villámgyorsan 
elpárologtatja az egészet, és visszafújja a légtérbe.

> Egyébként hülyék is vagyunk, mert be van építve fűtőszál a
> kültérikben, csak valamiért lusták voltunk bekötni. Ekkor ugye nem
> kell felolvasztani a kültérit és valószínűleg a páratartalom sem
> csökken drasztikusan. Azt hiszem a köv. szezonra már nem hagyjuk ki.

Mitagadás, csak nézek ki a fejemből. Ez komoly?
Ha beépítenek a kültérikbe bármilyen fűtőtestet, ami kilövi a 
deresedést, akkor azzal az egésznek a lényege vész el.

Ez egy hőszivattyú ugye. Ha a külső levegő rel. páratartalma közel van a 
100%-hoz, vagy meg is haladja (köd van), akkor szükségszerű, hogy 
deresedjen, tehát a leolvasztás is szükségszerű. Ha ezt elektromos vagy 
más fűtéssel hatástalanítod, akkor azt történik, hogy a lemezek 
hőmérséklete magasabb a környező hőmérsékletnél, tehát nem a 
környezetből húzza be a hőt, hanem a fűtőtestből.

Nem is akármekkora fűtőtest kell a folyamathoz, hanem pont akkora, 
amekkora hőt behúzna kintről. Pl egy 3,5kW-os szerkezet kb 2,4 kW-ot húz 
kintről, ehhez jön a kb 1,1kW kompresszorhő.

Az is lehet, hogy csak a leolvasztás idejére menne kint, addig a 
kompresszor áll. Ez is lehetséges működés, de a saját leolvasztási 
teljesítménye messze több lehet, mint az elektromos. A hő direktben a 
jeges ménkűben szabadul fel ugye, míg az elektromos fűtőtest nem is 
tudom, mit fűt, de biztos kijön meleg belőle diretkben is.

Az egyetlen igazán hatékony módja a deresedés kilövésének az lenne (ezen 
már sokat agyaltam), hogy a ház fala dupla lenne, tehát a kültéri a hőt 
nem a környező levegőből vonná el, hanem a falon hővezetéssel kiáramló 
meleg által a két fal közötti ilyen módon felmelegített levegőt kapná a 
klíma. Tehát a külső, hideg levegő bemegy mondjuk alul, végignyalja a 
falat, fölül egy ponton (vagy több klímánál több ponton) összegyűlik, és 
ezt szívja be a kültéri, és környezeti (eredeti) hőfokra hűti.

Energetikailag ez kb úgy nézne ki, hogy a hőszivattyú mintegy 
körbeáramoltatja csak a hőt a falon át, és amit nem tud befogni, az ugye 
elvész, de mivel a kompresszornak is van hője, az ezt pótolná. Illetve, 
ha mégis picit a környezeti alá hűtené a levegőt, akkor plusz hő is 
származhat ebből, de ekkor szükségessé válik a leolvasztás, csak ugye 
jóval ritkábban.

Nekem sajna gagyi klímáim vannak, ezek akkor is leolvasztanak, ha semmi 
szükség rá. Mondjuk +15 fok van kint, tutira nem deresedik. De ez már 
programhiba és mérés kérdése. Ezekben nincs kültéri hőfokmérés sem, meg 
kéne bele valami optikai vagy más elvű deresedés érzékelés. De én nem 
tudom átprogramozni, szóval egyelőre nem foglalkozom vele.

>> És ez vonatkozik a fa-, széntüzelésre is, tehát kályha, cserépkályha,
>> bármi. Egyik sem ad párát.
>
> Nem is ad, hanem lényegében elvesz :-)
> Otthon pl. egy kisebb szobában bőven elegendő volt egy 1,5literes
> edényt rátenni a radiátorra, a 35-40%-os pártartalmat felviszi 50%
> körülire, ami már nem zavaró.

Na jó, párásítás lehetséges bármikor bárhol, ez nem a fűtési rendszer 
sajátja. Klímánál is lehetséges, csak egy tálat kell valahova 
elhelyezni, ahova fúj, és sűrűn utántölteni, mert gyorsan fogja 
elpárologtatni a rááramló meleg levegő. :)

> Semmi gond, de józan paraszti ésszel én a fentieket gondolom, ebből
> meg az adódik, hogy ha nincs téliesítve a klíma, akkor bizony jobban
> párátlanít.

Én meg bizony nem így gondolom, de majd meglátjuk, hogy az érveim 
meggyőztek-e. :-)

hjozsi