Transzformator elettani hatasai

[Fuzesi Arnold]

Felcsavarodni nem fog...kizárt...ahhoz ciklotron kaliberű cucc kell :)
Vagy vmi nyugdíjas részecske ejtőernyővel :)

Ha a tavvezetéket pont metsző síkban jön az égből egy töltött részecske
akkor a sebességvektora tulképp annyit módosul hogy a távvezeték vonalában
kicsit előrébb, hatrebb fog "becsapódni". 50Hz-től függően.
Illetve a sebességvektor iránya közel megmarad, csak "arrébb" teszi magát.
Tulképp annyi jön létre mint fény esetén a plánparallel (mágneses tér B
vektora ellentétes irányú a vezeték két ellentétes oldalán) üvegnél,
fénytöréskor.
Csak itt ívesen, és nem töréssel. Durva hasonlattal élve - mint egy x3
függvénynél.


Ellenben a többi amelyik mondjuk pár méteren belül érinti a teret, az
érdekes.

Amit Te mondasz akkor lenne igaz ha a tér nem koncentrikus lenne a
tavvezeték
körül, hanem un Helmholtz tér. (Párhuzamos errővonalak, homogén tér.)
De mivel koncentrikus ezért minden komponense megváltozik a kijövő részecske
sebességvektorának. Ráadásul 3 tér van egymás mellett közvetlenül különböző
erősséggel minden időpillanatban (3 fázis). Ezen idő amíg a részecske 
áthalad.
Ezalatt a sebessége, illetve a 3f tér is változik. Ugyan minimálisat, de 
változik.

El tudom képzelni hogy kb minden pillanatban van olyan állapot hogy
eredményeképpen az amúgy közel egyenletes eloszlása a háttérsugárzásnak
adott felületre - rendesen felborul.
Ezt itt nem fogjuk tudni eldönteni szóf...sal annyi szent...

Kérdés sztem nem az hogy eltérülnek-e, hanem hogy mennyire.
Illetve mekkora gondot okoz ha okoz egyáltalán hogy ebből az ember alvás 
közben pl. dupla dózist kap.
Ezt sem fogjuk tudni eldönteni puszta agyalással.

Mindenesetre kiváncsi lennék a távvezetékek körüli területek háttérsugárzás 
sűrűség térképére.

-

Biztos h részecske áram is jön az égből. (napszélnek hála dögivel - olykor
annyira sok, hogy az elektromos rendszerek meg is zakkannak) Avagy sarki
fény.
Stb stb stb....

Meg mikrohullámú sugárzás is...amire te gondolsz valszeg. De itt ez nem
érdekes.

A.
----- Original Message ----- 
From: "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Thursday, September 13, 2007 10:39 AM
Subject: Re: Transzformator elettani hatasai


Fuzesi Arnold wrote:

> Ez a mindenféle égből jövő töltött részecskéket (háttérsugárzás) akár
> koncentrálhatja is.

Érdekes elképzelés. Gondolkodj úgy, hogy a távvezetékek körül
mindenképpen valami kvázi koncentrikus kör alakú mágneses tér van. Ha
bejön egy töltött részecske, erre mintegy felcsavarodik, ha elég erős a
tér, de ha nagy a sebessége, csak kicsit eltéríti, méghozzá úgy, hogy
megmarad a részecske távvezeték irányú sebességkomponense, és
megváltozik az arra merőleges sebességkomponensének az iránya.

Mivel ezek a mágneses terek kis kiterjedésűek, nem tartom valószínűnek,
hogy nagysebességű részecskéket számottevően el tudnának téríteni.
Statisztikailag meg az van, hogy mivel 50Hz-es terek, nem egyenáramúak,
ez az eltérítési irány és a mérték is változik, tehát azt merném
mondani, hogy a távvezeték alatt/körül kinézve egy pontot, az időegység
alatt becsapódó részecskék száma nem változik.

De van még egy dolog: biztos, hogy részecskeáram jön az égbűl? Nem
inkább valami kőkemény elektromágneses sugár? Úgy tudom, ez a vége az
ismert spektrumnak, tehát messze túl a röntgenen meg a gammán. Amit
persze fel lehet fogni részecskeáramnak is, csak nincs neki töltése, így
semmi hatással nincs rá sem az elektromos, sem a mágneses tér. A
kozmikus sugárzás tudtommal ilyen.

Elektromosan töltött részecskéket viszont maga a távvezeték tudhat
produkálni a koronakisülés segítségével, de hogy ezek onnan hova jutnak,
mik képződhetnek a levegő molekuláiból, ezt nem tudom. Kéne tudni azt
is, hogy milyen gyorsan tudnak rekombinálódni, és mekkora a sebességük.
Milyen messzire juthatnak pár ms alatt. Ha 10ms alatt nem jut számottevő
távolságra, akkor a következő 10ms-ban irány vissza. :-) Pontosabban a
fesz csúcs környékén keletkezik, tehát 5ms-ig van még alkalmas
polaritású villamos tér, utána irány vissza. Persze ez is fel fog
tekeredni a mágnestérre, és mivel jó eséllyel ohmos a terhelés, tehát jó
a cosfi, ezért az áram és a fesz szinkronban van. A keletkezett
részecske, mivel jó lassú még, a vezeték körüli kör alakú mágneses
erővonalakra tekeredhet, tehát olyan pályán kevereghet kb a vezeték
körül, mintha egy csavarrugót tekernénk körbe. Ha nincs áram vagy kicsi,
akkor persze odébb szabadulhat a kb 5ms alatt.

> Mint ahogy a távvezetékek tetején a villámvédő vezető.
> (Az oszlopok legtetején ki van húzva egy vezeték amiben
> villámcsapáskor áram indukálódik, és ennek a mágneses tere az
> esetleges belecsapni szándékozó villámot hivatott arrébbterelgetni)

??? Szerintem ez csak arra hivatott, hogy ide csapjon bele a villám, ne
pedig az energiát átvinni hivatott vezetékbe. Ha már belecsapott, lehet
neki mágneses tere, ami a villám áramának az idejéig tart, utána a
következő villám becsapásakor már nincs ennek jelentősége. Vagy hogy
gondoltad pontosan?

hjozsi

-----------------------------------------
          elektro[-flame|-etc]