MIG/TIG inverter/radioaktiv

[Fuzesi Arnold]

Nem ez a lényeg, h elektronok maguktól vándoroljanak át!
Csakúgy mint a homérséklet, besegít a kilépési munkába, elektron mozgási 
energiába a sugarzas.
A kilépési munka kvázi kisebb a sugarzas következtében.

E=h*f képlet alapján a gamma sugarzas fotonjai energiát képviselnek, ahol az
f a kibocsátott fotonok frekvenciája, h a Planck allando.
(Ami a gamma sugárzásra jellemzo, jó magas...marmint az f... Tudjuk pl hogy
az UV feny is erosen "roncsoló" hatású tud lenni...a sokkal magasabb
frekvenciájú gamma meg aztan plane... A röntgen stb felett van ugye. - Ezert
is egyre veszelyesebbek a kulonfele sugarzasok a freki emelésével. A fotonok
egyre nagyobb energiával bírnak.)

Pont úgy muködik a dolog mint a fotoelektromos jelenségeknél.
Ha nagyon megvilágítod az elektroncsövet akkor is könnyebben mennek át
elektronok az elektrodák közt. :)

Gamma sugarzas hatasa is ilyen, csak a freki sokkal magasabb mint az UV stb
sugarzas eseten, ennek következtében az energia
is ami besegít a kilépési munkába.

E(elektromos tér) + h*f= E (kilepesi) + E (mozgasi)
Ekilepesi egy adott anyagra jellemzo homérsékletfüggo állandó.
E mozgasi az elektron mozgási energiája....magyarul a sebessége, a tömege
adott ugye.
E elektromos tér - a potenciálkulonbségbol fakadó munka amit az elektronon
végez a tér amikor "átrepíti".
h*f pedig kitárgyaltuk.

Aztan a masodlagos emisszió is benne van a dologban.
Egyreszt a beta sugarzas mint elektronok ugye.
Illetve a termikus emisszió következtében átáramló elektronok is létrehoznak 
másodlagos emissziót.
Sokszor több a szekunder elektron mint a primer, olyan szinten.(negativ 
ellenallasu szakasz <- negativ anódáram)
De ehhez vmi segédrácsos trükk kell, amire nemnagyon emlékszem.

Kb ilyesmi. Sorry ha valahol pongyola, majd kijavít aki jobban tudja, nem
szakmám :)

A.
----- Original Message ----- 
From: "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Monday, September 10, 2007 10:20 PM
Subject: Re: MIG/TIG inverter/radioaktiv


vajk fekete wrote:

> altalaban, ha azt akarod hogy egy fembol elektronok lepjenek ki, nagy
> terero kell, nagy homerseklet, vagy egyszeruen olyan izotop, ami maga
> is beta bomlik, es elektronokat kopkod csak ugy magatol.

Ez az egész nekem tök új. Azt nem értem (utána kéne számolni), hogy az
üzemi áramhoz szükséges elektron hány százaléka származhat ebbol, hogy
hogy jön ez össze az ott lévo anyag mennyiségével? Vagy elég, ha csak
egy igen-igen kis mennyiség keletkezik így, és ez már kiváltja valahogy
a többi könnyebb kilépését? Milyen mechanizmus alapján, ha így volna?

hjozsi

-----------------------------------------
          elektro[-flame|-etc]