MIG/TIG inverter

[Antal István]

Nagy Jojart Janos írta:
> Urak,
>
> kitalaltam, hogy a muhelyembol hianyzik egy hegesztomasina. Persze 
> invertert akarok, ugysem kell ipari gep, akkor meg inkabb legyen 
> konnyen mobilizalhato. Mittomen, 100-130A max. arammal.
>
> Hanem, milyet vegyek? MIG gepbol keves van inverteres, viszont azzal 
> egyszeru dolgozni. TIG-es inverterekhez konnyebb hozzajutni. De en meg az 
> eletben nem dolgoztam wolframelektrodas geppel. A feladat amihez kell 
> atlagos hazkoruli hegesztgetesek: kapusarokvas, zartszelvenybol ez-az, 
> autokarosszeria, ilyesmi. MIG erre hibatlan lenne. De a wolframossal 
> lehetne akar alut is hegeszteni, nem? Lehet a wolframossal a fenti 
> vasasmunkakat vegezni? Nagyon nehez megtanulni banni vele? Raadasul a 
> wolframos atkapcsolhato hagyomanyos, bevonatos-palcas barkacsgeppe. Tehat?
>
> Otleteket, javaslatokat elore is kosz,
>
> Jano
>
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]
>
>  _____________ NOD32 2513 (20070907) Információ _____________
>
> Az üzenetet a NOD32 antivirus system megvizsgálta.
> http://www.nod32.hu
>
>
>
>   
Az AWI hegesztés nem szerkezeti munkára való, jóval eszközigényesebb 
(Argon, mennyiségszabályozás, gázvezetés). Az AWI hegesztést elsősorban 
rozsdamenteshez, lemez munkákhoz használják. Nagyon -de nagyon- kis 
igényű munkákhoz jó a konstans áramú, emeléses (koppintás, lift arc) 
gyújtású, jó hegesztéshez a fel-lefutó áram szabályozása, gáz elő és 
utófutás, alkalmasint pulzálás szükséges. A gyújtás ebben az esetben NF 
stabilizátorral történik. A két gép között akkora a különbség, mint a 
trabi és a nemtom milyen extra kocsi között! AWI hegesztést általában 
egyenáramról, egyenes polaritással (az elektróda a negatív pólus), 
kivétel általában a vékony lemezek hegesztése. Az AWI hegesztési mód 
önmagában nem alkalmas alu hegesztésre, mivel az egyenáramú hegesztés 
folyamán nem törik fel az aluoxid illetve a wolfram elektóda 
szennyeződik. Tehát alu hegesztéséhez váltóáram kell, abból is az a jó, 
ahol a pozitív-negatív periódusok arányát tudod változtatni, ezzel éred 
el, hogy mennyi energia a hegesztésé, vagyis a beolvadási mélység, 
mennyi pedig az oxidréteg eltávolítása. Egyenáramhoz az elektródát 
kúposra kell köszörülni, váltónál pedig csonkakúposra. Köszörüléskor 
elszívás szükséges, mivel a radioaktív tórium oxidot nem ajánlatos a 
tüdőben egyenletes eloszlatni... Röviden ennyi.
A bevont elektródás hegesztéssel is tudsz alut hegeszteni, persze nem 
lemezkéket. Ha ilyen feladatod van, akkor inkább már a plazma hegesztés...
Szerkezeti munkákra igen jó a szakmai körökben CO-nak nevezett mód. Igen 
minőségi hegesztést tudsz csinálni kevertgázas -argon kb 80 %, CO2 kb 20 
%- móddal, mivel az argon adja a hegfürdő védelmét, a CO2 pedig ötvözi a 
varratot -pontosabban a szenítésben vesz részt-, és a varrat így nem 
vagy igen kevéssé fröcsköl.
Ha inverteres gépben gondolkozol, mindenképpen a jobb minőségűt vedd 
számításba, a gyengébb kivitelüekkel igen sok a gond. Pl. egyszerű 
kiviteli probléma ezeknél a vezetékek, kábelek keresztmetszete, és még 
akkor az elektronikáról nem is szóltunk! Bevont elektródáshoz elegendő a 
100 A körüli, inkább nagyobb áramút válassz. Ha esetleg a bázikus 
bevonatú elektródával hegesztesz, akkor legalább 140-160 A kell. Az 
elektródák 2,5-ösek!
Dióhéjban ennyi.
Sok sikert!
Apisti