Muanyag ragasztasa

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:
> sejtettem hogy megis bele kellene menni a dologba :-)
>
> oldoszer alkalmazasanal pl otvozet jon letre, vagy ha azonosak az
> anyagok, meg az sem. aztan hogy egy muanyagot kemiai vagy fizikai
> kotesek tartanak ossze?? pl egy polimert egy durva oldoszer siman
> felbont, aztan ujra polimerizalodik kicsit. akkor az kemiai kotes?
> Vagy csak masodlagos kotesek tartjak ossze az egeszet, es ezt
> cincalja szet majd ossze. De akkor is azonos lesz a kotes modja az
> anyag sajatjaval.

Hát igen. A fizikai kötés alatt azt kell érteni, hogy az alkalmazott 
anyag semmiféle reakcióba nem lép a ragasztandó felülettel.

Ekkor háromféle hatás lehet:
Az egyik, hogy a felületre erosen tud tapadni, pl belemászik 
mikroszerkezetekbe, pl egy törött porcelán esetén. A másik, hogy csak 
úgy tapad, mint egy gumitappancs, vagy max annál kissé jobban, a 
harmadik, hogy a kialakítás miatt alakzáró kötés jön létre. Ekkor persze 
nem jó, ha rugalmas a ragacs.

Nem tudom persze eldönteni, hogy mondjuk egy cellux egy üvegfelületre 
milyen módon is tapad. Meg nem tudja oldani, az evidens, de hogy az üveg 
se teljesen rücsökmentes, az biztos. A gumitappancsos jellegu odaragadás 
szerintem ritka, ez leesne vákuumban, és kézzel is érezheto, hogy minden 
ragacs ennél azért jobban tapad. Lehet, hogy itt olyan mechanizmusok 
vannak inkább, mint amilyen a nedvesítés. Molekuláris szinten kerülnek 
anyagok egymáshoz közel, és bár nem bontja meg a folyékony a szilárd 
szerkezetét, mégis valamilyen kötésféle nagy számban létrejön. De nem 
olyan eros, mintha a két anyag hegesztés-szeruen egyesülne akár oldószer 
segítségével, akár hovel.

Hogy aztán honnan vesszük a kötést kémiainak, azt már nem tudnám 
megmondani. Talán az alakzárónál, ahol akár zsíros is lehet a felület, 
és egyáltalán nem tapadna oda, ha nem lenne alakzáró, azt nem venném 
kémiainak semmiképpen.

hjozsi