Szetszedtem (nem is) 111

[Skandar Graun]

Ismerős.
Pitizve, könyörögve néznek rád, hogy ne hagyd magukra őket.
Kénytelen vagy felvenni, elhozni, utoljára még hasznossá tenni őket.

Webkonyvek <webkonyvek at gmail.com> írta, 2007.10.05.:
> Hello Novák Tibor!
>
> > Való igaz, a sok szétszerelésből nagyon sokat
> > lehetett tanulni. Manapság már ez sem igaz bármit
> > szétszedek szinte az egészet lehet a kukába dobni,
> > mert szinte semmit nem lehet belőle utólag felhasználni.
>
> Hát van itthon néhány "hát erről meg mi a szart írjak" kacat.
> Például a majdnem doboznak használt PCM, és ISDN.
> Persze ha kell, akkor akár a semmiről is írok, de nem is így van...
>
> Az ember mindig azthiszi...
> Gondoltam fogyni kezdtek a dolgok...
> Leöltem a bécsihifit, meg az Univekát, meg ezt azt...
> Reggel rámveti magát egy kíváló kollégám.
> No mit kaptam tőle a szétszedtembe?
> Laptopot...
> Kimegyek a kapun hajnali nyolckor a kocsival.
> Hát nem egy 2+1-es rendszerhez való mélyláda van szeközt a fűben?
> De!
> Hát nem érted?
> Nem és nem!
> Nem hagyhattam ott!
> Valahogy véletlenül a piac felé fordult a kocsi orra.
> Van ez így az öregebb autóknál, maguktól tudják az utat...
> - velem jött egy egér (az még nem volt a szétszedtemben)
> - egy USB modem (ócsó vót)
> - két kismagnó (azért mindjárt kettő, hogy ne féljen egyedül)
> Mármint kiskazettás magnó.
> Mármint nem compact kazettás.
> Majd megölöm őket... (ha megélem)
> Jövök haza munka után fáradtan.
> Na mi van a kuka mellett?
> Egy HP nyomtató.
> Ahogy néztem tintás.
> Hát nem hagyhattam ott!...
> Érted!
> _nem_ _hagyhattam_ _ott_
>
>    Géza
>
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]
>