Vicz

[hermesz zoltan]

Az ügyvéd elmegy vadászni, lő egy vadkacsát, az szépen le is zuhan, de
beesik egy kertbe. Az ügyvéd megy a kacsájáért, azonban ott áll a
kapuban a gazda, egy öreg paraszt.
- Bátyám adja már ide a kacsámat!
- Nem adom én! Az én portámon van, tehát az enyém!
- De bátyám, a kacsát én lőtem, és mivel én vadász vagyok, így az engem illet.
- Nem adom én!
- Bátyám én ügyvéd vagyok, és nem akarok magával pereskedni! Adja ide
a kacsámat, és már megyek is.
- Ha maga ügyvéd, akkor döntsük el, úgy ahogy azt nálunk itt a faluban
szokták, három rúgással.
- Három rúgással? Hát az meg milyen?
- Mindketten háromszor fenékbe rúgjuk a másikat, és aki nagyobbat rúg,
azé a kacsa.
Az ügyvéd gondolkozik egy kicsit, de az öreg kicsi is, vékony is, meg
öreg is így beleegyezik.
- Fiam, de legyél tekintettel a koromra, és legyen az enyém ez első
három rúgás lehetősége.
Beleegyezik az ügyvéd. Az öreg első rúgása után könybe lábad a szeme.
A második rúgásnál majdnem hasra is esik, a harmadik rúgás után az
orrával túrja a földet.
- Na most én jövök bátyám!
- Tudod mit fiam! Legyen a tiéd a kacsa!


-- 
H.Z.