suritett levegos hutes

[jhidvegi]

Acs Gabor wrote:
> A mérés definíciója tudtommal az ismert mennyiséggel történő
> összehasonlítás. Ebben pontosságról szó nincs.

Ebben biztos nincs. :-) De a mérés általában nem ilyen egyszerű.

Van mondjuk egy mérőszalagom, acél, mm-es beosztású, és 50m hosszú.

Megmérek vele valamit, ami 48,655 méternek adódik. Vajon bízhatok benne, 
hogy az adott objektum tényleg ilyen méretű? Nem lehet, hogy a 
mérőszalagot jobban vagy kevésbé húzva nagyobb hiba jön létre, mint 1 
mm? Vagy a hőtágulásától? Pedig az összehasonlítás elve teljesül.

Innen látszik, hogy mi lehet a felbontás (ezesetben a mérőszalagnak 
1mm-es a felbontása), és a pontosság, ami akár fél centin is kívül 
lehet.

Vagy a személymérlegünk, ami itt van. 0,1kg-os a felbontása, de ha 
ráállok, és utána újra ráállok, de a kezembe veszek egy macskát :-), nem 
biztos, hogy nem ugyanazt az értéket mutatja, amit előtte mutatott. 
Számomra rejtett módon a mérőmű pontossága vagy a jelfeldolgozó egységé 
(franc tudja) nem igazán teszi lehetővé, hogy így megmérjek egy pár 
kilós súlyt.

Ennek megfelelő a reprodukciós képessége is.

Ha precíz akarok lenni, a mérőeszközről beszerzek további infókat, amik 
a reprodukciós képességét, a pontosságát, a mérési hibák okait és 
mértékét jelentik.

Akkor van többnyire saccolás, ha ezekről semmit nem lehet tudni, és a 
hibák nagyobbaknak bizonyulnak, mint ami elmegy az adott mérésnél. Pl 
ezzel a mérleggel nem lehet 1 kilós eltérést biztosan észrevenni, ennek 
megfelelően nem lehet vele mondjuk 20 kilót +/-0,2 kilós eltérésen 
belülre kimérni, jóllehet képes 20,1 kilót kijelezni.

Én nem vagyok a méréstechnika szakértője, de volt ilyesmi tárgyunk anno 
az egyetemen. Mindenféle statisztikai téma is kapcsolódik hozzá, de ez a 
felbontás, pontosság, mérési hiba számíthatósága azért még megmaradt.

hjozsi