Potizaj / savmentes kezeloszervek

[jhidvegi]

Stolmar Tamas wrote:

> üveglap mögött reed patronok vagy hall szenzorok
> és egy toll a végében egy pici mágnessel?
> Persze a toll fogyóeszköz, de kit érdekel?

Odáig még nem fejlődött a technika, hogy a kezelő mellényzsebében van 
egy chip kártya, ami bionikus kapcsolatban is van a kezelővel? Ekkor 
ugyanis csak odamenne a távvezérlő ketyere közelébe, ránézés nélkül is 
látná, hogy mekkora az áram, fesz, meg ami kell, és csak el kéne 
gondolnia, hogy ehelyett mennyi legyen, és annyivá válna. :-)

Továbbfejlesztve: bőr alá ültetett chip, ezzel megoldva, hogy 
illetéktelenek nem tudják matatni a ketyerét.

Még tovább fejlesztve: a biokapcsolati ketyere a távvezérlőben van, 
felismeri a kezelőt, és olvas a fejéből, illetve adatot továbbít oda. 
:-)

Korábban viszont komolyan felmerült a sima rádiós vagy IR távirányító, 
de elvetették az ötletet. :-) Ezek a cumók tényleg elvesznek, beleesnek 
a kádba stb. Csináltam pl már olyat kérésre, hogy csak a technológus 
legyen képes eldönteni, hogy a ketyere fesz- vagy áramstabil üzemmódban 
dolgozzon, ne pedig mindkét poti ott legyen az előlapon. Egy kulcsos 
kapcsolóval oldottam meg (zsiguli gyújtáskapcsolóval :-) ), aminek a 
gyújtási funkcióját is kihasználtam. Ha valaki rátekerte, akkor amperóra 
reset állásba került, de még csak figyelmeztető jelzéssel, és ha ráadta 
a gyújtást, és ott tartotta 3 másodpercig, akkor meg is történt az 
amperóra reset.

Következmény: a kulcsokat mind elvesztették. Később vittem egy olyat, 
ami véletlenül jó volt, az megvan, de soha senki nem állítja át feszről 
áramra vagy vissza, akkor se, ha nagy szükség lenne rá. Amperórát se 
reseteltek a büdös életben soha. (Aztán lehet, hogy az eltelt idő alatt 
a kapcsoló úgy elrohadt belülről, hogy már végre se hajtható egyik 
művelet sem. :-) )

hjozsi