Kommersz lezer dioda szetszedese

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
Fri Mar 23 11:29:02 CET 2007


Kovács András wrote:
> Ez is rendes lézer, csak kicsi, a kristály belsejében párhuzamos a
> fény, csak amikor kilép belőle akkor elhajlik.

Biztos ez? A rendes lézerben viszonylag nagy keresztmetszeteken mendegél 
oda-vissza a két véglap között, nem? Tehát ott egy elég tisztességes 
méretű nyaláb lép ki, ami tök párhuzamos, és lehet aztán lencsékkel 
"sűríteni". Persze nem akármeddig, gondolom a hullámhossz a korlát.

Ha viszont a forrás kisebb, mint a hullámhossz, akkor evidens, hogy nem 
jöhet ki párhuzamosan, csak széttartva. Mint minden fény, ha olyan 
réshez érkezik, ami összemérhető a hullámhosszával.

Jó, azt elismerem, hogy fogalmam sincs, mi történik egy lézerdiódában, 
és hogy mik a méretek, ahol a fény keletkezik. De nekem van egy olyan 
sanda érzésem, hogy a kilépési felület mindkét mérete összemérhető a 
hullámhosszal, tehát ilyen értelemben jószerivel pontszerű fényforrásnak 
fogható fel. Amúgy sincs semmi más magyarázat arra, hogy hosszú, keskeny 
fény-nyaláb készíthető belőle lencsével. Mert függetlenül attól, hogy 
monokromatikus-e, ha kiterjedt belül a fényforrás, csak akkor csinálható 
ilyen párhuzamos nyaláb, ha a kiterjedt forrásból eleve párhuzamosan lép 
ki.

Tehát, ha lenne egy 10 centi átmérőjű körlap, amin kilép tök párhuzamos 
fény-nyaláb, abból lehet csinálni 1mm átmérőjű párhuzamos nyalábot, de 
egy 10 centi átmérőjű mondjuk opálos üveglap hátulról megvilágítva 
izzóval, ami pofára ugyanúgy nézhet ki, ennek a fényéből soha. (Jó, nem 
nézhet ki ugyanúgy, mert ha szemből belenéznék egy 10 centi átmérőjű, 
párhuzamos fény-nyalábba, akkor mindig csak fénypontot látnék, nem 
látnám fényesnek az egész korongot.)

hjozsi 



More information about the Elektro mailing list