Kommersz lezer dioda szetszedese
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
Fri Mar 23 11:29:02 CET 2007
Kovács András wrote:
> Ez is rendes lézer, csak kicsi, a kristály belsejében párhuzamos a
> fény, csak amikor kilép belőle akkor elhajlik.
Biztos ez? A rendes lézerben viszonylag nagy keresztmetszeteken mendegél
oda-vissza a két véglap között, nem? Tehát ott egy elég tisztességes
méretű nyaláb lép ki, ami tök párhuzamos, és lehet aztán lencsékkel
"sűríteni". Persze nem akármeddig, gondolom a hullámhossz a korlát.
Ha viszont a forrás kisebb, mint a hullámhossz, akkor evidens, hogy nem
jöhet ki párhuzamosan, csak széttartva. Mint minden fény, ha olyan
réshez érkezik, ami összemérhető a hullámhosszával.
Jó, azt elismerem, hogy fogalmam sincs, mi történik egy lézerdiódában,
és hogy mik a méretek, ahol a fény keletkezik. De nekem van egy olyan
sanda érzésem, hogy a kilépési felület mindkét mérete összemérhető a
hullámhosszal, tehát ilyen értelemben jószerivel pontszerű fényforrásnak
fogható fel. Amúgy sincs semmi más magyarázat arra, hogy hosszú, keskeny
fény-nyaláb készíthető belőle lencsével. Mert függetlenül attól, hogy
monokromatikus-e, ha kiterjedt belül a fényforrás, csak akkor csinálható
ilyen párhuzamos nyaláb, ha a kiterjedt forrásból eleve párhuzamosan lép
ki.
Tehát, ha lenne egy 10 centi átmérőjű körlap, amin kilép tök párhuzamos
fény-nyaláb, abból lehet csinálni 1mm átmérőjű párhuzamos nyalábot, de
egy 10 centi átmérőjű mondjuk opálos üveglap hátulról megvilágítva
izzóval, ami pofára ugyanúgy nézhet ki, ennek a fényéből soha. (Jó, nem
nézhet ki ugyanúgy, mert ha szemből belenéznék egy 10 centi átmérőjű,
párhuzamos fény-nyalábba, akkor mindig csak fénypontot látnék, nem
látnám fényesnek az egész korongot.)
hjozsi
More information about the Elektro
mailing list