Ki verilog-ozik itt?

[BEREGNYEI Balazs]

Szia,

On Thu, 22 Mar 2007, Nagy [iso-8859-2] Zoltán wrote:

> vele, hogy mit nekem, hamarabb összerakom nulláról ami kell, minthogy
> megismerkedjek mások library-jaival. Hát azt kell, hogy mondjam, ha a korrekt
> tervezést, tesztelést és minden szoftvertechnológiai dolgot beleszámítunk,
> akkor már nem éri meg a saját gányolás. Nulláról felépíteni egy optimalizált
> megoldást meg sorozatgyártás esetén van értelme, ahol a tervezés, kódolás,
> tesztelés hatalmas költsége búsásan megtérül.
> Egy Verilog/VHDL fejlesztés is valójában szoftverfejlesztés, csak más a
> hogyanja, mikéntje.

Alapvetoen nem rossz a hasonlat (Verilog <-> szoftverfejlesztes), de a 
Verilog megis picit maskepp mukodik. Ket fontos kulonbseget latok, ime egy 
gyakorlati pelda, a VGA-kartya, ami mar szoba is kerult.

Egy FPGA-val megvalositott embedded VGA, amiben SDRAM kontroller van, es 
tud tobbfele video modot (kulonfele karakteres es grafikus modokat), 
mindossze 40 kByte Verilog koddal megoldhato. (Irtam ilyet.)

Egy szoftveres (peldaul C) projektnel van egy nehany szaz kByte-os hatar, 
ami folott a forraskod elkezdhet "ganyolodni", es a fejleszto mellett mar 
szukseg lehet kulon tesztelore is. A szoftveres vilagban nagyon ritka az, 
hogy egy projekt forraskodja nem eri el ezt a kritikus meretet. A 
"tipikus" program forraskodja a megabyte-tol a nehany tiz/szaz megabyte-ig 
terjed. Altalaban veve a szoftverek joval komplexebbek, nagyobb 
forraskoduak, mint a hardverek (Verilog forrasok). Nem veletlen, hogy a 
szoftveres vilagban egeszen hetkoznapi jelenseg a hiba, hotfix, 
toldozas-foltozas, ezerfele verzio kiadasa. A hardverhiba sokkal ritkabb!

A szoftveres vilagban tenyleg kenytelen vagy masok library-jeit hasznalni, 
ha nem akarsz vegtelen sok idot eltolteni szivassal. Verilognal nem 
feltetlenul: nagyon-nagyon sok feladatot megoldhatsz ugy, hogy el sem ered 
a kritikus nehany szaz kByte-os forraskodmeretet!

Tegyuk fel, hogy a fenti VGA-s feladatot masok kodjaval akarod megoldani. 
Peldaul az opencores.net-en mindent megtalalsz ehhez. Csupan egy bokkeno 
van: minden komponens nagyon altalanos, tul sok dolog van benne, amit soha 
nem fogsz hasznalni, nagyobb a kritikus nehany szaz kByte-os meretnel (de 
mivel sokan fejlesztettek es teszteltek, ezert persze jol mukodik), emiatt 
tul nagy FPGA-t kell hozza venned, ami draga (es mondjuk csak BGA 
tokozasban elerheto). Ezeket a kodokat nagyjabol attekinteni, 
osszeilleszteni, beuzemelni ugyanakkora munka, mint nullarol megirni egy 
sajat embedded VGA-t, amiben csak es kizarolag olyan funkcio van, amire 
tenyleg szukseged van...

Udv,
BB