szabályozható kapcsolóüzemű táp
Horváth Péter
horvathp at ecdl.xantuski.sulinet.hu
Sat Jun 23 10:33:42 CEST 2007
hermesz zoltan írta:
> Szia.
> Elárulnád hogyan sikerült a pc tápot szabályozhatóvá tenni?
> Milyen határok között működik?
> Meddig lehet max felhergelni (persze kondikat nagyobb feszre kicserélve)
>
> Köszi.
>
A TL494 hibajelerősítője általában 2,5 V-referencia feszültséget kap,
az 5V referencia kimenetből 2 db 3 K-s ellenállással leosztva.
Szabályozott állapot esetén ugyanennyi jut vissza az 5V és 12V
kimenetről visszacsatolva ellenálláshálózaton keresztül .
Én ki szoktam szedni a fölösleges kimenetekhez tartozó alkatrészeket, és
csak a 12 V os részt hagyom meg.
(A toroidon található fölösleges tekercsek maradhatnak) Szükség esetén a
12V -os diódahidat cserélni kell, mert
ezzel spórolni szoktak (az 5 V kimenet schottky egyenirányítója nem jó,
mert az csak 40V -ig bírja).
Így az eredetileg 12 V-os kimenet visszacsatolásával (lent 3K -s
ellenállás felül potméter) 2,5V-kb 18V -ig szabályozható lesz.
Persze a potméterrel is kell sorba egy kb 1K-s ellenállás, mert ha
letekerem 0-ra akkor 0 lesz a visszacsatoló kör impedanciája,
és kompenzálatlanná válik a szabályzókör, és begerjed. Így ha ott van az
1K -s ellenállás akkor kb 3,4V -18V -ig szabályozható.
A max feszültségérték eltérhet egyes tipusoknál, de arra ügyelni kell
hogy ne érje el az 100% -os kitöltési tényezőt (max áramnál és
feszültségnél sem) a kapcsolótranzisztorok vezérlése, mert akkor a
félhidas ellenütemű meghajtófokozatnál előfordul hogy mindkét tranzisztor
nyitva van a kikapcsolási idő miatt, és ez tranzisztor robbanáshoz vezet.
Ha már szabályozható, akkor már csak a 12V -os ventillátor tápja okoz
gondot (ha nem ATX -es tápról van szó)
Ezt Úgy szoktam megoldani, hogy van egy segédtápja a TL 494 -nek, ami
egy sima csúcsegyenirányító szokott
lenni a 12 V -os egyenirányító diódahíd közös pontjára kötve. Ebből 22 -
27V szokott kijönni. Oda kell egy 12V -os stabilizátor,
hűtőlemezre szerelve, mert elég rendesen melegszik.
Persze a PC tápokban található teljesítménykorlátozás (ami egy áramváltó
transzformátor egy 1 menetes tekercsel a
transzformátor primer körében) már nem fog funkcionálni alacsony
kimeneti feszültségeknél, és rövidzárnál, mert a diódák
elöbb fognak kifüstölni, de pl. akkutöltés esetén igen amikor nem megy
12V alá a kimeneti fesz.
Így az áramkorlátozást máshogy kell megoldani.
Nagy szerencse, hogy a TL 494 -ben 2 db hibajelerősítő van, és csak az
egyik van használva. A bemeneteik kb -0,3V -ig
képesek működni, komparálni. Ha egy söntellenállást (0,05) ohm beépítek
a kimeneti földfólia, és a trafó közös pontja
(összesodort zománchuzalok panelba forrasztva) közé, úgy hogy átvágom a
fóliát egy helyen. Ennek a söntnek a trafó felőli
végén negatív feszültség lesz a kimeneti földhöz képest. Ezen az
ellenálláson már figyelhető az áram a szabad
hibajelerősítővel, úgy hogy annak a "+" bemenete a kimeneti földre van
kötve (egy ellenálláson keresztül-a kompenzáció miatt)
a "-" pedig egy feszosztóra ami a sönt negatív vége, és az 5 V
referencia között van. Ha használjuk a 2. hibajelerősítőt,
akkor kompenzáló kapacitás is kell a TL494 3-as lába, és a
hibajelerősítő "-" bemenete közé hogy ne gerjedjen.
(az invertáló / nem invertáló bemenetek szerepe felcserélődik a PC
tápban használt TL494 esetén mert nem nyitja a
kapcsolótranzisztorokat, hanem zárja)
A max kivehető áramot saccra szoktam beállítani 10-15 A közé (a trafó
mérete, a toroidon található huzal vastagsága,
és az egyenirányító hűtőborda nagysága függvényében).
Persze mindez így látatlanban bonyolultnak tűnhet de egy kapcsolási
rajz, és egy IC datasheet társaságában át kell gondolni
a dolgot:)
Péter
More information about the Elektro
mailing list