Peltier-es dobozhutes
Onódi Ákos
onodi at t-online.hu
Wed Jun 20 11:10:31 CEST 2007
szia
Ne kötözködésnek vedd, de korábban már írtam mi a hidrogén szerepe az
abszorpciós hűtőben és, hogy hogyan kerül bele.
http://www.centralnet.hu/pipermail/elektro/2007-June/210530.html
Ákos
A H2 és a NH3 külön dolog! Hidrogénes abszorbciós hűtő NINCS otthon!
A NH3-ről meg nem ugrabugrál le a H :)
(na jó, vas és K2O katalizátoron, 750-900 fok környékén már megindul:
Niels-Bosch eljárás (ammóniaszintézis N2+3H2<->2NH3.
Ez volt az 1. világháborúban a németek egyik jóvátételi pontja (ugye
lőporgyártáshoz az ammónia Pt-n való elégetése->HNO3, amivel már akár
nitrálni, akár lőport gyártamni lehet. Alapanyag meg nem a Chilei Guanó
(madársz at r), hanem a levegő....
Robi
-----Original Message-----
From: Onódi Ákos [mailto:onodi at t-online.hu]
Sent: Tuesday, June 19, 2007 2:22 PM
To: elektro at tesla.hu
Subject: Re: Peltier-es dobozhutes
szia
Nem a heggesztésekkel az esetleges pici lyukakkal van a baj, hanem a
hidrogénnel.
A hidrogénatomok bediffundálnak a fém alkatrészekbe, onnét pedig távoznak a
szabadba.
Ez mondjuk elég hosszú folyamat, de a hidrogénnek ez a tulajdonsága.
Hogy egy kis hutobol mennyi ido kell ahhoz, hogy már muködésképtelen legyen,
elképzelni sem tudom, de biztos hosszú. :-) Ákos
vajk fekete írta 19 Jun 2007 8:23 levelében:
> az abszorpcios hutogepek bonyolultak, nem gyarthatok gyarilag
> gaztomorre mint a kompresszoros,
????
Akkor hogy mukodnek evtizedek utan is? Annyi gaz nincs bennuk, hogy el ne
fogyott volna
Udv
szepygab
victorhu at langsfeld.hu
More information about the Elektro
mailing list